Az Európai Unió által befagyasztott orosz vagyon felhasználásának kérdése veszélyes területre sodorta volna Magyarországot, de sikerült elkerülni a közvetlen háborús részvételt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió mai műsorában. Magyarország számára kulcsfontosságú volt, hogy megőrizze szuverenitását a 2025-re tervezett uniós intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek az orosz eszközök katonai célú felhasználását célozták Ukrajna támogatására.
Az uniós csúcstalálkozón Magyarország egyedül maradt álláspontjával, mégis eredményt ért el a kormányfő szerint. „Sikerült elérnünk, hogy a befagyasztott orosz vagyon hasznosításáról szóló döntésben ne szerepeljen katonai célú felhasználás, ami belerántott volna minket egy háborúba” – fogalmazott a miniszterelnök. Az EU végül kompromisszumos megoldást fogadott el, amely lehetővé teszi az orosz központi bank befagyasztott eszközeiből származó kamatbevételek egy részének felhasználását, de Magyarország számára fontos garanciákkal.
A magyar diplomácia különutas álláspontja feszültséget okozott több uniós tagállammal, különösen a balti országokkal és Lengyelországgal, amelyek határozottabb fellépést szorgalmaztak Oroszországgal szemben. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország érdeke a béke mielőbbi elérése, nem pedig a konfliktus eszkalációja. A külhoni magyar közösségeket is érintő kérdésben Orbán szerint fontos, hogy a Kárpátalján élő magyarok biztonsága ne kerüljön veszélybe. Az EU várhatóan 2025 első negyedévében kezdi meg a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek felhasználását, de a pontos feltételeket még kidolgozzák.
