Az Európai Unió és Magyarország közötti feszültség tovább mélyült, miután Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi médiában közzétett videójában úgy fogalmazott, hogy Magyarország „a brüsszeli célok útjában van”. A kormányfő szerint az EU migrációs, családpolitikai és gazdasági elképzelései ellentétesek a magyar érdekekkel, ami további konfliktusokat vetít előre a 2025-ös évben.
A feszültség különösen érinti a határon túli magyar közösségeket, akiknek mindennapi életét befolyásolhatják az Unió és Magyarország közötti nézetkülönbségek. Az Európai Bizottság múlt heti közleményében bírálta a magyar kormány határvédelmi politikáját és a családtámogatási rendszer egyes elemeit, melyeket a kormány a magyar identitás és demográfiai helyzet védelmében kulcsfontosságúnak tart. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a Magyarországgal szomszédos EU-tagállamokban (Szlovákia, Románia, Ausztria) élő mintegy 1,5 millió magyar számára különösen fontos, hogyan alakul a viszony Budapest és Brüsszel között.
Az Európai Unió által kifogásolt politikák közé tartozik a kettős állampolgárság könnyített megszerzése és az ehhez kapcsolódó határon átnyúló támogatási programok rendszere is, amelyek révén a magyar kormány jelentős forrásokat juttat a külhoni magyar közösségeknek. A Nemzetpolitikai Államtitkárság által kezelt programok értéke 2023-ban meghaladta a 30 milliárd forintot, melyek oktatási, kulturális és gazdaságfejlesztési célokat szolgálnak.
„A magyar kormány elkötelezett marad a nemzeti összetartozás politikája mellett, függetlenül a brüsszeli nyomásgyakorlástól” – nyilatkozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a múlt heti sajtótájékoztatón. Az államtitkár hangsúlyozta: a határon túli magyarok támogatása nem csökken, sőt új programokat is terveznek, melyek részleteiről hamarosan tájékoztatást adnak.
A kialakult helyzet gyakorlati következménye lehet, hogy a határon túli magyarok számára elérhető támogatási formák átalakulhatnak, de az alapvető szolgáltatások – mint a magyar nyelvű oktatás támogatása vagy a gazdaságfejlesztési programok – várhatóan folytatódnak. A külhoni magyaroknak érdemes figyelemmel kísérni a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a helyi magyar szervezetek tájékoztatását az aktuális pályázati lehetőségekről és programokról.
