Az Európai Parlament képviselői november 14-én újabb kezdeményezést indítottak Magyarország ellen, amelyben az Európai Tanács szavazati jogának megvonását szorgalmazzák Orbán Viktor miniszterelnöktől. A jelentést 399 igen, 190 nem szavazattal és 82 tartózkodás mellett fogadták el. A dokumentum szerint Magyarország rendszerszintű fenyegetést jelent az uniós értékekre, és súlyosbodó jogállamisági problémákkal küzd.
A jelentés az EU Alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás következő szintjére lépést javasolja, ami a tagállami jogok korlátozását jelentheti. Az EP-képviselők szerint Magyarország „hibrid rezsimmé” alakult, ahol a demokratikus intézmények még működnek, de tartalmuk kiüresedett. A dokumentum többek között bírálja a magyar média helyzetét, a civil társadalom korlátozását, az akadémiai szabadság csorbítását és a kisebbségi jogok megsértését. Külön említi a magyar kormány oroszbarát politikáját és Ukrajna támogatásának akadályozását.
A magyar kormánypártok reagálása szerint ez egy újabb támadás Magyarország ellen, mert nem hajlandó bevándorlókat befogadni és ellenzi az ukrajnai háború eszkalációját. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője „politikai bosszúhadjáratnak” nevezte a jelentést. A magyar kormány álláspontja szerint az ország szuverenitásának megsértéséről van szó, és a kezdeményezés mögött „brüsszeli bürokraták és Soros-szervezetek” állnak.
A Tanácsban a szavazati jog felfüggesztéséhez egyhangú döntés szükséges, egyetlen tagállam vétója megakadályozhatja azt. Mivel Lengyelországban kormányváltás történt, a korábbi szövetséges már nem biztos, hogy megvétózná a Magyarországgal szembeni lépéseket. A döntés jelentős hatással lehet a magyar kormány érdekérvényesítő képességére az EU-ban, különösen a 2025-ben esedékes magyar EU-elnökség előtt.
