Az elmúlt napokban jelentősen kiéleződött a magyar-ukrán diplomáciai viszony, miután Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között nyilvános szóváltás alakult ki. A konfliktus akkor robbant ki, amikor Zelenszkij elnök bírálta Magyarország álláspontját az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, mire a magyar kormányfő a közösségi médiában reagált: „Tisztelettel emlékeztetném Zelenszkij elnököt, hogy Magyarország szuverén ország, és saját biztonsági érdekeit szem előtt tartva alakítja külpolitikáját.”
A diplomáciai feszültség jelentős visszhangot váltott ki az online térben is, ahol mémek és tréfás bejegyzések árasztották el a közösségi platformokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményben jelezte, hogy Magyarország továbbra is humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, de katonai támogatást nem biztosít. „A háború eszkalációja senki érdekét nem szolgálja, Magyarország továbbra is a béketárgyalások mihamarabbi megkezdését szorgalmazza,” olvasható a tárca állásfoglalásában.
Időközben az Európai Bizottság elismerését fejezte ki Magyarország iránt a kárpátaljai magyar kisebbség támogatásáért nyújtott erőfeszítéseiért. A Bizottság szóvivője kiemelte: „Az uniós értékek része a nemzeti kisebbségek védelme, Magyarország példaértékű munkát végez a határon túli magyar közösségek támogatásában.” Ez különösen fontos a határon túli magyar közösségeknek, akik gyakran érzik magukat két ország közötti politikai küzdelmek áldozatainak.
A diplomaták és elemzők szerint a feszültség hosszabb távon is befolyásolhatja a kárpátaljai magyarság helyzetét. Kárpátaljai magyar civil szervezetek vezetői aggodalmuknak adtak hangot, és kérték mindkét felet, hogy a politikai nézeteltérések ne befolyásolják hátrányosan a kisebbség mindennapjait. A helyzet alakulása különösen fontos a határon túli magyar közösségek számára, akik mind Magyarország, mind Ukrajna politikai döntéseinek közvetlen érintettjei.
