Az Európai Unió véglegesítette tervét az orosz energiahordozók teljes tilalmáról 2027-től, ami súlyos feszültséget okozott Magyarország és Brüsszel között. A Tanács szerdán elfogadott döntése értelmében öt éven belül minden tagállamnak le kell mondania az orosz gáz- és olajimportról. Magyarország azonban, amely energiaszükségletének jelentős részét orosz forrásból fedezi, határozottan ellenzi a lépést és jogi eljárással fenyegetőzik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján kijelentette: „Ez a döntés veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát és a magyar emberek rezsicsökkentését. Nem fogadjuk el és minden jogi eszközt bevetünk ellene.” A miniszter szerint az átálláshoz szükséges infrastruktúra kiépítése és az alternatív beszerzési források biztosítása jóval több időt igényel, mint öt év. A kormány számításai szerint a teljes átállás költsége meghaladhatja a 22 milliárd eurót.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a döntés része az EU hosszútávú energiafüggetlenségi stratégiájának, és figyelembe veszi a tagállamok különböző energiaellátási helyzetét. „Jelentős pénzügyi támogatást és technikai segítséget nyújtunk az átálláshoz” – nyilatkozta Kadri Simson energiaügyi biztos. Szlovákia és Csehország szintén aggályait fejezte ki, de végül nem blokkolta a döntést.
A magyar családok számára a változás hatásai még bizonytalanok. Szakértők szerint kulcskérdés lesz, hogy Magyarország milyen gyorsan tud új beszállítókat és útvonalakat kiépíteni, illetve mennyire sikerül diverzifikálni az energiamixet. Az energiaárak várható emelkedése miatt a rezsicsökkentés jelenlegi formájának fenntarthatósága is kérdésessé válhat. Az elkövetkező hónapokban dől el, milyen feltételekkel és támogatási mechanizmusokkal segíti az EU a legsérülékenyebb tagállamok átállását.
