Magyarország energiabiztonságának kulcskérdésévé vált, hogy 2026 után is hozzáférhet-e az orosz földgázhoz. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ez szuverenitási kérdés, amely közvetlenül befolyásolja a magyar háztartások rezsiszámláit és az ország gazdasági működését. A jelenlegi magyar-orosz gázszállítási szerződés 2036-ig érvényes, azonban az Európai Unió erőteljes nyomást gyakorol a tagállamokra az orosz energiafüggőség csökkentése érdekében.
Az európai gázfogyasztás 45%-a érkezik Oroszországból, míg Magyarország esetében ez az arány meghaladja a 85%-ot. A kormány álláspontja szerint az orosz gázszállítások kiesése azonnali áremelkedést okozna a hazai piacon, veszélyeztetve a rezsicsökkentés fenntarthatóságát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „A magyar energiaellátás biztonságát és megfizethetőségét jelenleg kizárólag az orosz forrásokra támaszkodva tudjuk biztosítani.”
Miközben az EU alternatív forrásokat szorgalmaz, a hazai szakértők figyelmeztetnek: a cseppfolyósított földgáz (LNG) infrastruktúrájának kiépítése évekbe telhet, és jelentősen drágább az orosz vezetékes gáznál. A szomszédos országok – Románia, Szlovákia és Ausztria – szintén komoly kihívásokkal néznek szembe az energiadiverzifikáció terén.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint egy esetleges gázellátási válság esetén a háztartási fogyasztók élveznek elsőbbséget, de ez nem jelent garanciát az árstabilitásra. Az ipari fogyasztók és a kis- és középvállalkozások esetleges energiakorlátozása tovagyűrűző hatásokkal járna a teljes gazdaságra.
A határon túli magyar közösségeket is érinti a kérdés, különösen Kárpátalján, ahol az energiaellátás már most is kritikus helyzetben van. A magyar kormány folyamatosan tárgyal a szomszédos országokkal a regionális energiabiztonság javításáról, miközben a hazai földgáztárolók töltöttségi szintje jelenleg 85% körül mozog, ami európai viszonylatban kedvezőnek számít.
Állampolgárként érdemes figyelemmel kísérni az energetikai fejleményeket, mert ezek közvetlen hatással lehetnek a háztartási költségvetésre. A szakértők azt javasolják, hogy hosszú távon érdemes megfontolni az energiahatékonyságot javító beruházásokat és a megújuló energiaforrások részarányának növelését az egyéni energiafelhasználásban.
