Magyarország 2026-ban is jelentős mennyiségű orosz kőolajat vásárol, annak ellenére, hogy a legtöbb európai ország már diverzifikálta energiaforrásait. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb adatai szerint hazánk olajimportjának 85%-a továbbra is Oroszországból származik, miközben a szomszédos országok esetében ez az arány 30% alá csökkent.
Az energiapolitikai szakértők rámutatnak, hogy Magyarország technikai szempontból képes lenne csökkenteni függőségét az orosz olajtól. A MOL finomítóit már 2023-ban átállították, hogy más forrásból származó nyersolajat is feldolgozhassanak. Ennek ellenére a kormány ragaszkodik a hosszú távú orosz szerződésekhez, amit energiabiztonsági szempontokkal indokol. A Transparency International legfrissebb elemzése szerint azonban a valódi indok az lehet, hogy az olajüzlethez kapcsolódó közvetítő cégek jelentős haszonra tesznek szert.
„A jelenlegi beszerzési gyakorlat különösen problematikus, mivel nemcsak gazdaságilag indokolatlan, de politikailag is kockázatos Magyarország számára” – nyilatkozta Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. A szakértő szerint az orosz energiafüggőség fenntartása gyengíti hazánk tárgyalási pozícióját az EU-ban és növeli geopolitikai sebezhetőségét.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az olajimport szerkezetének fenntartása évi 0,3%-kal növeli az energiaárakat a magyar fogyasztók számára a regionális átlaghoz képest. Eközben az Európai Bizottság figyelmeztető jelentést készített Magyarország energiabeszerzési gyakorlatáról, különös tekintettel annak uniós energiapolitikával való összeegyeztethetőségére.
A lakosság számára mindez azt jelenti, hogy míg a régió országaiban fokozatosan csökkennek az energiaárak, addig Magyarországon ez a folyamat lassabb ütemben halad. A kormány által beharangozott rezsicsökkentés fenntarthatósága is kérdésessé válik hosszú távon. Az energiafüggőség csökkentésére a szakértők szerint alternatív beszállítók bevonása és az adriai vezeték kapacitásának jobb kihasználása jelenthetne megoldást.
