Magyarország és Szlovákia közösen fordult Horvátországhoz, hogy 2026-tól biztosítsa az orosz kőolajszállítmányok alternatív útvonalát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az együttműködés létfontosságú, mivel az EU szankciós politikája miatt Ukrajna 2024 végén leállította a Barátság kőolajvezeték működését, ami eddig a két ország energiaellátásának gerincét képezte. A magyar olajszükséglet 65%-át és a szlovák igények 100%-át fedezték az orosz szállítmányok.
A horvát Adria-vezeték jelentené a megoldást, amely jelenleg is képes orosz olajat szállítani a horvátországi Omišalj kikötőjéből. A rendszer kapacitásbővítése szükséges, hogy 2026-tól teljes mértékben ki tudja szolgálni mindkét ország igényeit. Szijjártó kiemelte: „Az energiaellátás biztonsága nem ideológiai kérdés, hanem fizikai realitás. Új forrásokat és útvonalakat kell találnunk, miközben fenntartjuk a gazdaságaink működőképességét.”
A tervek szerint a horvát olajvezeték-üzemeltető JANAF vállalattal közösen fejlesztik a szállítási infrastruktúrát, amire a MOL és a Slovnaft is jelentős beruházásokat tervez. A szlovák gazdasági miniszter, Denisa Saková megerősítette: a két ország közösen fog fellépni az EU-nál is, hogy technikai és pénzügyi támogatást szerezzen a projektre, hiszen az energiabiztonság közös érdek. Az átállás ideje alatt mindkét ország stratégiai készleteket halmoz fel, hogy biztosítsa a folyamatos ellátást az átmeneti időszakban.
Az új szállítási útvonal várhatóan 8-10%-kal növeli majd az energiaköltségeket, ami mind a lakossági, mind az ipari felhasználókat érinti. A kormányok ezért 2025 végéig kidolgoznak egy támogatási rendszert, amely mérsékli a többletköltségek hatását. A horvát irány biztonságos alternatívát kínál, de a teljes kapacitás kiépítéséig mindkét országnak diverzifikálnia kell beszerzési forrásait és útvonalait. Az érintett országok szakértői munkacsoportja márciusban kezdi meg a részletes tervezési munkát.