Az Egyesült Államok november 14-én jelentette be az orosz olajvállalatokkal kapcsolatos szankciók legfrissebb listáját, amelyről Magyarország lekerült a mentességet élvező országok közül. A korábbi, 2024 végén lejáró ideiglenes felmentés nem került meghosszabbításra, ami 2025 januárjától jelentős hatással lehet a magyar energiaellátásra. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint tíz európai ország kapott további mentességet, köztük Szlovákia és Csehország.
Az új szabályozás értelmében Magyarországnak 2025-től alternatív beszerzési forrásokat kell találnia, vagy szembesülnie kell a másodlagos amerikai szankciókkal. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint az ország kőolajimportjának közel 65%-a jelenleg is Oroszországból származik, elsősorban a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Szakértők figyelmeztetnek, hogy az átállás jelentős infrastrukturális beruházásokat igényelne és rövid távon áremelkedést okozhat az üzemanyagpiacon.
„Az energiabiztonság nemzeti szuverenitási kérdés, ezért kormányunk intenzív tárgyalásokat folytat az amerikai féllel a mentesség visszaállításáról,” nyilatkozott a gazdasági minisztérium energetikáért felelős államtitkára. A Mol csoport már korábban jelezte, hogy technológiai okokból a finomítóik átállítása más típusú kőolajra minimum 2-3 évet venne igénybe. A helyzet különösen érinti a határon túli magyar közösségeket is, mivel a Mol szlovákiai és szerbiai leányvállalatai szintén jelentős szerepet játszanak a regionális ellátásban.
A magyar háztartásokat és vállalkozásokat érintő konkrét hatások mértéke attól függ, sikerül-e diplomáciai úton megoldást találni, vagy milyen gyorsan tudja az ország diverzifikálni energiabeszerzési forrásait. Szakértők szerint érdemes figyelemmel követni a Kormány és az energiaszolgáltatók hivatalos közleményeit a következő hetekben. A lakosság egyelőre nem tehet konkrét előkészületeket, de hosszabb távon az energiahatékonyság javítása és az alternatív energiaforrások használata lehet a megoldás.
