Az Európai Unió újabb szankciókat tervez Oroszország ellen, amelyek akár évi 2,5-3 milliárd euró bevételt is elvonnának Moszkvától – derül ki a Portfolio jelentéséből. A tervezett 14. szankciós csomag központi eleme az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának tiltása lenne, ami különösen érzékenyen érintené az orosz gazdaságot. Magyarország azonban ismét blokkolhatja a döntést, ami feszültséget kelthet az uniós tagállamok között.
A készülő szankciós csomag részletei már körvonalazódnak. Az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell nemrég bejelentette, hogy a tervezett intézkedések fő célpontja az orosz LNG-export lesz, amely jelenleg az EU gázimportjának 15%-át teszi ki. A tilalom fokozatosan lépne életbe: először a meglévő szerződések meghosszabbítását tiltanák meg, majd teljes importstopot vezetnének be. A csomag emellett az orosz atomenergetikai szektort is célba venné, ami Magyarország számára különösen problémás lehet a Paks II beruházás miatt.
Magyarország álláspontja változatlan: a kormány ellenzi azokat a szankciókat, amelyek veszélyeztetik az ország energiabiztonságát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangsúlyozta: „Nem engedjük, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát”. Magyarország mellett más tagállamok is aggódnak: Szlovákia és Ausztria szintén energiabiztonsági kockázatokra figyelmeztet. A döntéshez egyhangúság szükséges, így egyetlen ország vétója is megakaszthatja a folyamatot.
A szankciós vita időzítése különösen érzékeny, hiszen közeleg a háború harmadik évfordulója, miközben Donald Trump megválasztásával új amerikai külpolitika körvonalazódik. Az EU-tagállamok külügyminiszterei várhatóan november közepén tárgyalnak a kérdésről. Addig a magyar állampolgárok és a határon túli magyarok számára is fontos figyelni a fejleményeket, hiszen az energiaárak alakulása valamennyi közösséget érintheti a Kárpát-medencében.