Az Európai Unió tagállamai véglegesen elfogadták az orosz állami vagyon tartós befagyasztását, ami évente mintegy 3,2-3,5 milliárd euró bevételt generálhat Ukrajna támogatására. A döntést a Tanács május 21-én hozta meg, és a központi banki tartalékok kamatainak felhasználását teszi lehetővé, miközben az alaptőke érintetlen marad. A befagyasztott orosz eszközök teljes értéke mintegy 260 milliárd eurót tesz ki.
A befagyasztási mechanizmus lényege, hogy az EU nem kobozza el az orosz központi bank vagyonát, hanem annak hozamát irányítja át Ukrajna megsegítésére. Ez jogi szempontból fontos különbség, mivel a teljes elkobzást számos nemzetközi jogi akadály nehezítené. A rendszer 2025-től lesz teljesen működőképes, amikor a bevételek 90 százaléka közvetlenül Ukrajna katonai támogatására fordítható az Európai Békekeret keretében. A fennmaradó 10 százalék az ukrán gazdasági újjáépítést és védelmi ipart segíti.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint „ez konkrét példája annak, hogy az EU kitart Ukrajna mellett”. A befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználása különösen fontos a magyar, román, szlovák és kárpátaljai határvidékeken élő közösségek számára, ahol az orosz-ukrán konfliktus közvetlenebb gazdasági és biztonsági hatásai érezhetők.
A döntés nem érinti az EU-ban élő orosz magánszemélyek vagyonát, kizárólag az orosz állami eszközökre vonatkozik. A magyar kormány – bár fenntartásokkal – végül támogatta a javaslatot, miután biztosítékot kapott arról, hogy az intézkedés nem veszélyezteti az energiaellátás biztonságát. Az érintett közösségek számára érdemes figyelemmel követni az ukrán újjáépítési projektek fejleményeit, amelyek határmenti együttműködési lehetőségeket is teremthetnek a következő években.
