Miközben a Paks II atomerőmű építése lassan halad előre, addig Kína rendkívüli ütemben bővíti atomenergia-kapacitását. A legfrissebb hírek szerint Kína további 6 új atomreaktor építését jelentette be 2025-ben, ami már a huszonhetedik projekt az országban. Ez azt jelenti, hogy míg Magyarországon egy atomerőmű bővítése zajlik, addig Kína legalább három-négy erőművet létesít ugyanannyi idő alatt.
A magyar nukleáris beruházás 2022-ben kapott építési engedélyt, és az első beton kiöntése csak 2024 második felében kezdődött el. Az 5. blokk 2030-ra, a 6. blokk pedig 2031-re készülhet el a jelenlegi ütemterv szerint, ami több éves csúszást jelent az eredeti tervekhez képest. A Paks II projekt két orosz VVER-1200-as reaktorral bővíti majd a magyar energiakapacitást, összesen 2400 MW teljesítménnyel, 12,5 milliárd eurós költséggel.
Ezzel szemben Kína 2023 óta már 22 reaktor építését kezdte meg, és 2025-ben további hat reaktor létesítéséről döntött. Az ázsiai ország nukleáris stratégiája szerint 2035-ig 70 GW, 2060-ig pedig 400 GW nukleáris kapacitást kívánnak elérni. A kínai atomerőművek építése átlagosan 7-8 évet vesz igénybe, szemben a magyar projekt tervezett 10-11 évével.
A magyar atomenergia-fejlesztés azért is kulcsfontosságú, mert a Paksi Atomerőmű négy jelenlegi blokkja 2032 és 2037 között éri el tervezett élettartamának végét, így az új blokkok üzembe helyezése nélkül Magyarország elveszítené villamosenergia-termelésének jelentős részét. A szakértők szerint a beruházás sikere nemcsak energiabiztonsági, hanem klímavédelmi szempontból is meghatározó Magyarország jövője szempontjából, hiszen az atomenergia alacsony szén-dioxid kibocsátással rendelkezik.
