Miközben az európai háztartások továbbra is magas energiaárakkal küzdenek, Magyarország kitart a rezsicsökkentés politikája mellett. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar háztartások átlagosan 70%-kal kevesebbet fizetnek az áramért és 60%-kal kevesebbet a gázért, mint az uniós átlag. Ez különösen fontos a határon túli magyar közösségek számára, akik gyakran magasabb energiaárakat fizetnek Romániában, Szlovákiában és Szerbiában.
A magyar kormány a 2022-es energiaválság óta stabilan tartja a védett árakat, miközben az Európai Bizottság egyre erőteljesebben szorgalmazza a piaci árakra való áttérést. „Magyarország nem fogja feladni a rezsicsökkentést, ez nemzetbiztonsági kérdés” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti brüsszeli tárgyalásain. A szomszédos országokban élő magyar közösségek különösen érzékenyen érintettek: Erdélyben a háztartások átlagosan a jövedelmük 18%-át költik energiaszámlákra, szemben a magyarországi 9%-kal.
Az Energia Hivatal elemzése szerint a magyar modell fenntarthatóságát részben a diverzifikált energiabeszerzés, részben a hazai termelés növelése biztosítja. Paks II. és a napenergia-beruházások kulcsfontosságúak ebben a stratégiában. Közben Szlovákiában és Romániában kétszámjegyű áremelkedéseket jelentettek be 2026-ra, ami a felvidéki és erdélyi magyar háztartások számára jelentős többletterhet jelent majd.
A határon túli magyar közösségek számára hasznos tudni, hogy a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében energiahatékonysági támogatások is elérhetők lesznek a következő évtől. A program különös figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra, amelyek számára az energiaköltségek kritikus versenyképességi tényezőt jelentenek. További információk a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának honlapján találhatók, ahol április 1-től lehet majd jelentkezni a támogatásokra.
