A budapesti Roma Konferencia keretében több mint 200 hazai és határon túli roma civil szervezet fogadott el közös deklarációt, melyben követelik a romák képviseletének jelentős növelését a közéleti és politikai döntéshozatalban 2025-ig. A dokumentum szerint a magyarországi és a Kárpát-medencei roma közösségek alulreprezentáltsága továbbra is kritikus szinten áll – jelenleg a parlamenti képviselők kevesebb mint 1%-a roma származású, míg a lakosság közel 7%-át teszik ki.
A deklaráció konkrét célként határozza meg, hogy minden parlamenti párt listáján legalább 7% roma jelölt szerepeljen, valamint a kormányzati szervekben és önkormányzatokban is biztosítsanak arányos képviseletet. „Elfogadhatatlan, hogy a XXI. században még mindig szinte láthatatlanok vagyunk a döntéshozatali pozíciókban, miközben a minket érintő kérdésekben rendszeresen a fejünk felett döntenek” – fogalmazott Lakatos István, a konferencia egyik szervezője. A kezdeményezés különösen fontos a határon túli magyar-roma közösségek szempontjából, akik gyakran kettős kisebbségi helyzetben élnek.
A deklaráció további pontjai között szerepel a roma szakértők bevonása a kisebbségi, oktatási és szociális programok tervezésébe és végrehajtásába, valamint a roma civil szervezetek stabil finanszírozásának biztosítása. Az aláíró szervezetek közös munkacsoportot hoztak létre, amely 2025-ig folyamatosan figyelemmel kíséri az előrehaladást és nyomást gyakorol a politikai szereplőkre. Az Európa Tanács kisebbségi jogokkal foglalkozó bizottsága már üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy a politikai képviselet alapvető feltétele a roma közösségek társadalmi integrációjának.
A konferencia résztvevői megállapodtak, hogy félévente értékelik a követelések megvalósulását, és közös platformot hoznak létre a tapasztalatok megosztására. A romániai, szlovákiai, szerbiai és kárpátaljai magyar-roma közösségek képviselői saját országaikban is hasonló kezdeményezéseket indítanak a következő hónapokban.
