Nicușor Dan román államelnök múlt pénteken bejelentette, hogy nem írja alá a szélsőségességgel szembeni küzdelemről szóló törvénymódosítást, és visszaküldi azt újratárgyalásra a román parlamentnek. Az elnök alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, különösen a szólásszabadság és a kisebbségi jogok védelme szempontjából.
A vitatott törvénymódosítás több ponton szigorította volna a szélsőséges megnyilvánulásokkal szembeni fellépést, ám szakértők szerint a megfogalmazás túlságosan tág értelmezési lehetőséget biztosított a hatóságoknak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői kezdettől fogva aggodalmukat fejezték ki a jogszabály kapcsán. „A törvényjavaslat jelenlegi formájában veszélyezteti a kisebbségi véleménynyilvánítás szabadságát, és kriminalizálhat olyan megnyilvánulásokat is, amelyek demokratikus társadalomban elfogadhatók,” nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az alkotmánybíróság korábban már jelezte, hogy a törvény egyes pontjai sérthetik az alapvető jogokat. Különösen problémásnak találták azt a kitételt, amely lehetővé tette volna bizonyos szervezetek betiltását pusztán ideológiai alapon, konkrét jogsértő cselekmények bizonyítása nélkül. A Hargita és Kovászna megyei magyar civil szervezetek többször felhívták a figyelmet, hogy a törvény alkalmazása során visszaélésekre adhat lehetőséget a többségi nemzet részéről.
Az elnöki hivatal közleménye szerint Dan azt javasolja a törvényhozóknak, hogy pontosabban határozzák meg a szélsőségesség fogalmát, és építsenek be erősebb garanciákat a kisebbségi véleménynyilvánítás védelmére. A parlament várhatóan szeptemberben tárgyalja újra a jogszabályt. A törvénymódosítás sorsa különösen fontos a romániai magyar közösség számára, hiszen közvetlenül érintheti a kulturális és történelmi emlékezet nyilvános kifejezésének lehetőségeit is.
