Az Európai Bizottság orosz olajimportra vonatkozó szankciós mentessége, amelyet Magyarország 2025 végéig kapott, feszültséget kelt a szomszédos uniós tagállamok között. Románia és Bulgária kormánya aggodalmát fejezte ki a magyar különleges státusz miatt, miközben ők is küzdenek az energiabiztonsági kihívásokkal. A magyar kormány szerint a mentesség nemzetgazdasági érdek, mivel az ország kőolajellátása 65%-ban az orosz importtól függ.
A román energiaügyi miniszter, Sebastian Burduja tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: „Méltányos versenyfeltételeket szeretnénk az európai piacon. A magyar mentesség versenyelőnyt jelent számukra, miközben mi jelentős beruházásokat eszközöltünk az alternatív beszerzési útvonalak kiépítésére.” Bulgária hasonló álláspontot képvisel – a szófiai kabinet múlt heti ülésén döntött arról, hogy hivatalos levélben fordul az Európai Bizottsághoz a helyzet felülvizsgálata érdekében.
A jelenlegi szankciós rendszer szerint Magyarország és Szlovákia különleges elbánásban részesül földrajzi adottságaik miatt. Mindkét ország tengeri kikötő nélküli, és olajellátásuk nagymértékben a Barátság kőolajvezetéktől függ. Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország évi 8,6 millió tonna nyersolajat importál Oroszországból, ami energiabiztonsági szempontból kritikus mennyiség.
Az Energetikai Minisztérium közleménye hangsúlyozta: „A mentesség biztosítja az ország energiabiztonságát és a magyar családok megfizethető üzemanyagárait. Az alternatív beszerzési források kiépítése folyamatban van, de ez időigényes és költséges folyamat.” A minisztérium szerint a Mol finomítói technológiailag is az orosz típusú kőolajra vannak optimalizálva, az átállás jelentős beruházásokat igényel.
Az Európai Bizottság várhatóan jövő hónapban felülvizsgálja a szankciós rendszert, figyelembe véve a regionális egyensúlyt és az energiabiztonsági szempontokat. Szakértők szerint kompromisszumos megoldás születhet, amely fokozatos átmenetet biztosítana a magyar energiaszektor számára, miközben enyhítené a szomszédos országok versenyhátránnyal kapcsolatos aggodalmait. Az érintett országok állampolgárainak érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, különösen az üzemanyagárak alakulását.
