Egyre fokozódó feszültséget tapasztalnak a romániai magyar közösségek vezetői, ahogy közelednek a 2026-os választások. „A jelenlegi koalíciós feszültségek már most kihatnak a kisebbségi jogok érvényesítésére, és ez 2026-ig csak súlyosbodhat” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a múlt heti kolozsvári sajtótájékoztatón.
A román belpolitika instabilitása különösen érzékenyen érinti a Székelyföldön élőket, ahol az önkormányzatok már most nehézségekkel küzdenek a fejlesztési források lehívásában. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a városi tanácsok arról számolnak be, hogy a kormányzati bizonytalanság miatt több infrastrukturális projekt is késedelmet szenved. A Hargita megyei prefektúra tájékoztatása szerint a költségvetési tervezés nehézségei miatt legalább három iskola felújítása került veszélybe.
Az elemzők szerint a 2026-os választási év különösen nehéz lehet a kisebbségi közösségek számára, mivel a román pártok várhatóan nacionalista retorikához folyamodnak majd a szavazatok maximalizálása érdekében. „Ilyen politikai légkörben a kisebbségi jogok könnyen válhatnak kampánytémává, ami a gyakorlatban a magyar nyelvű oktatási és közigazgatási jogok szűkülését eredményezheti” – figyelmeztet Székely István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője.
A bizonytalan politikai helyzet gazdasági következményekkel is jár. Kovászna megyében több vállalkozó jelezte, hogy a kiszámíthatatlan adópolitika miatt halasztják beruházásaikat. A Székelyföldi Vállalkozók Szövetségének felmérése szerint tagjaik 68%-a tart attól, hogy a politikai válság elhúzódása negatívan befolyásolja üzleti terveiket.
Az RMDSZ ezért közösségi konzultációkat indít Erdély-szerte, hogy felkészítse a magyar közösségeket a várható kihívásokra. Az első fórumokat novemberben tartják Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, ahol gyakorlati tanácsokkal segítik az önkormányzatokat és civil szervezeteket a bizonytalan időszakra való felkészülésben.
