Harmadszor választották meg hat hónap alatt Savo Minicet a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökévé – a parlamenti szavazás kedden este 48 igen szavazattal, 7 ellenében és 8 tartózkodás mellett zárult. A kormány személyi összetétele változatlan maradt, miközben a háttérben továbbra is komoly jogszerűségi viták húzódnak meg, amelyek a térség politikai stabilitását és az alkotmányos rend tiszteletben tartását egyaránt érintik. A politikus korábban kétszer is lemondott, mivel kinevezésének jogszerűségét vitatták, és mindkét esetben közvetlenül a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság várható döntése előtt tette ezt.
Az ismételt miniszterelnöki kinevezések bonyolult jogi és politikai háttere közvetlenül Milorad Dodik korábbi szerb köztársasági elnök jogerős bírósági ítéletéhez kapcsolódik. Dodikot egyévi börtönbüntetésre ítélték, mert nem hajtotta végre a nemzetközi főképviselő döntéseit, és ezt követően jogerős bírósági ítélet alapján eltávolították a Szerb Köztársaság elnöki tisztségéből. Minic első lemondása annak következménye volt, hogy Dodik – már tisztségétől megfosztott elnökként – javasolta őt miniszterelnöknek, ami jogi problémákat vetett fel. Ezt követően Ana Trisic Babic ideiglenes elnökként újra megbízta Minicet a kormányalakítással, ám mivel a boszniai szerb alkotmány nem ismeri az ideiglenes elnök intézményét, ez a megbízatás is újabb jogi vitákhoz vezetett volna. Minic ezért másodszor is lemondott, mielőtt az alkotmánybíróság dönthetett volna az ügyről. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint a keddi szavazással a parlamenti képviselők harmadszor is megerősítették a politikust a tisztségében.
Minic a megválasztását követően úgy nyilatkozott, hogy a lemondások fontos politikai manővert jelentettek, amelyek célja a kormány intézményi megerősítése volt. Hangsúlyozta: folytatják az intézményi küzdelmet, és a kormány eddigi döntései legitimnek és érvényesnek tekinthetők. A miniszterelnök bírálta Christian Schmidt nemzetközi főképviselő kinevezését, és a szövetségi intézmények működését a Szerb Köztársaság intézményei elleni támadásként értékelte. Kiemelte továbbá, hogy a kormány elleni bírálatok célja a munkájuk megnehezítése és a jelentős infrastrukturális beruházások lelassítása volt, de a stratégiai célkitűzések változatlanok maradnak.
A politikai helyzet továbbra is feszült marad Bosznia-Hercegovinában, ahol az alkotmányos rend tiszteletben tartása és a nemzetközi szervezetek szerepe folyamatos viták tárgya. A térségben élő magyar közösségek számára fontos figyelemmel kísérni ezeket a fejleményeket.
