A Jászai Mari-díjas Schilling Árpád rendező éles bírálatot fogalmazott meg szombaton kihirdetett Kossuth-díjasokkal kapcsolatban, különösen Lackfi János költő és műfordító elismerését kifogásolva. A Krétakör alapítója Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Lackfi édesanyja, Mezey Katalin Kossuth-díjas költő tagja annak a döntőbizottságnak, amely a díjazottakról határoz. Schilling szerint ez súlyos összeférhetetlenségi probléma, amely aláássa az állami elismerések hitelességét és függetlenségét.
A rendező ironikus hangvételű bejegyzésében gratulált minden idei díjazottnak, akiket a kormánypárttal való szimpatizálással és a NER kiépítésében való részvétellel vádolt. Idén több, a kormányzathoz közel álló művész részesült Kossuth-díjban, többek között Pataky Attila, a Dinamit Puók Közösség alapítója, valamint Nemcsák Károly színművész, aki nemrég Tállai András államtitkárral közös performanszban vett részt. Schilling szerint a díjátadás jellemezte a jelenlegi magyar kulturális közélet állapotát, ahol szerinte nem elsősorban a szakmai teljesítmény, hanem a politikai lojalitás és a kapcsolatok számítanak.
A bejegyzés központi kritikája az összeférhetetlenség kérdésére összpontosított. Schilling hangsúlyozta, hogy egyetlen demokratikus rendszerben sem fogadható el, hogy valaki akkor kapjon állami elismerést, amikor közvetlen rokona a döntéshozó testületben ül. A rendező szerint a helyzet megoldása az lett volna, ha Mezey Katalin kilép a bizottságból fia díjazása előtt, vagy ha Lackfi János maga utasítja vissza az elismerést az etikai aggályok miatt. Schilling úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi gyakorlat nepotizmust, korrupciót és etikátlanságot jelent.
A rendező utóiratában kifejtette, hogy az alapprobléma az állami díjat odaítélő bizottság működésével van, amely figyelmen kívül hagyja az összeférhetetlenség alapvető szabályait. Schilling szerint mindenkinek, aki a jelenlegi rendszer utáni demokráciában gondolkodik, át kellene gondolnia, hogy mennyire elfogadható az ilyen típusú döntéshozatal. A bejegyzés végén idézte Bertolt Brecht mondását: előbb a has, aztán a morál, utalva arra, hogy szerinte a díjazottak anyagi és presztízs szempontjai felülírták az etikai megfontolásokat.
A Kossuth-díj körüli vita nem új keletű a magyar kulturális életben. Nemrég Cserhalmi György színművész is kritizálta az állami kitüntetések jelenlegi rendszerét, kijelentve, hogy rosszabbul áll a helyzet, mint a szocializmus időszakában. Ezzel szemben vannak olyan művészek is, mint Tóth Gabi, aki nyilvánosan kiállt a friss díjazottak mellett. A Kossuth-díj Magyarország legrangosabb állami kulturális elismerése, amelyet 1948 óta adományoznak kiemelkedő művészeti, tudományos és közéleti tevékenységért. Az elismerés odaítéléséről egy miniszterelnök által kinevezett bizottság dönt, amelynek összetétele és döntési mechanizmusa rendszeresen viták tárgya.
Az összeférhetetlenségi kérdések az állami díjak terén nem egyedülállóak, de a közvetlen családi kapcsolat különösen érzékeny etikai problémát vet fel. A transzparens és független díjazási folyamat minden demokratikus államban alapvető fontosságú a kulturális intézmények hitelessége szempontjából.
