Az elemzés szerint a magyar kormány kommunikációja rendszeresen szembehelyezkedik az EU stratégiai érdekeivel, miközben tárgyilagos megfigyelők számára nyilvánvaló, hogy hazánk gazdasági és biztonsági stabilitása kizárólag az európai integrációban képzelhető el. „Az Európai Unió hazánk legfontosabb gazdasági partnere, a magyar export több mint 75 százaléka ide irányul, emellett az uniós források a gazdaságfejlesztés meghatározó elemei” – hangsúlyozta a szakértő.
A jelentés különös figyelmet fordít a magyar-orosz kapcsolatokra is. Miközben a kormányzati retorika „békepártiságot” és „semlegességet” hirdet, a gyakorlati lépések többször ellentétesek a közös uniós állásponttal. Sz. Bíró szerint ez a kettősség komoly kockázatokat rejt: „Magyarország nem lehet közvetítő a háborús konfliktusban, hiszen ehhez sem mérete, sem befolyása nem elegendő, viszont elszigetelődhet azoktól a partnerektől, amelyek valódi biztonságot nyújthatnak számára.”
A külpolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a világpolitikai erőegyensúly átrendeződése közepette egy közép-európai kisállam számára létfontosságú lenne a regionális együttműködés erősítése. A V4-es kooperáció megerősítése és a szomszédos országokkal való pragmatikus kapcsolatépítés jelenthetné azt az utat, amely valóban hazánk stratégiai érdekeit szolgálná.
Kiemelten fontos lenne a határon túli magyar közösségek támogatása is, de Sz. Bíró szerint ez csak akkor lehet sikeres, ha Magyarország konstruktív partnere az Európai Uniónak és a szomszédos országoknak. A magyar diaszpóra helyzetének javításához a konfrontáció helyett a párbeszédre és együttműködésre lenne szükség mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind az uniós színtéren.
