A Szabadkai Városháza, Vajdaság szecessziós építészetének legkiemelkedőbb alkotása idén ünnepli 115. születésnapját. Az 1908 és 1912 között épült impozáns épület nemcsak Szabadka város jelképe, hanem a teljes vajdasági magyar kulturális örökség egyik legfontosabb kincse is.
Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek 1908 szeptemberében kezdték el a Városháza építését egy homokos területen, amely korábban piactérként szolgált. A tervezők a magyar szecesszió jegyében álmodták meg az épületet, amelyben a népművészeti motívumok harmonikusan ötvöződnek a modern funkciókkal. Az építkezés négy évig tartott, és 1912. szeptember 15-én adták át hivatalosan a városnak. A beruházás akkoriban 1,8 millió koronába került, ami mai értéken több milliárd forintnak felel meg.
A Városháza különlegessége a 76 méter magas torony, amely a város bármely pontjáról látható. Az épület homlokzatát a Zsolnay gyárban készült színes kerámiaelemek díszítik, amelyek a népi hímzés és fafaragás motívumait idézik. A belső terekben a Róth Miksa által tervezett színes üvegablakok a magyar történelem és népművészet jeleneteit ábrázolják. Az épület nemcsak kormányzati funkciókat lát el – ma is itt ülésezik a városi képviselő-testület –, hanem kulturális szerepet is betölt.
A vajdasági magyarok számára a Városháza szimbolikus jelentőséggel bír. Az épületben működik a Városi Múzeum egy része, rendszeresen tartanak kulturális rendezvényeket, koncerteket, kiállításokat és esküvőket. A díszterem akusztikája kivételes, ezért nemzetközi zenei rendezvényeknek is helyet ad. A toronyból nyíló kilátóterasz – amelyet az utóbbi években újítottak fel – páratlan panorámát kínál a városra és környékére.
A Szabadkai Városháza 2007 óta a szerb nemzeti örökség része, és jelenleg az UNESCO világörökségi cím várományosa. Az épület nemrég teljes körű felújításon esett át, hogy eredeti pompájában fogadhassa a látogatókat. A városvezetés szerdánként magyar nyelvű vezetett sétákat is biztosít az érdeklődőknek, ahol megismerhetik az épület történetét és építészeti különlegességeit.
A „homokból épült” Városháza ma már a vajdasági magyar közösség identitásának meghatározó eleme, és bizonyítéka annak, hogy a szecessziós építészeti örökség nemcsak a múltat őrzi, hanem élő és funkcionális része a város jelenének is.
