A szegénységi kockázatnak kitett magyarok aránya jelentősen csökkent az elmúlt években – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. 2022-ben a lakosság 16,8 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, ami 2 százalékponttal alacsonyabb a 2021-es adatoknál. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 210 ezer ember került ki a szegénységi zónából egy év leforgása alatt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint a javulás különösen szembetűnő a gyermekes családok esetében. A 18 év alatti magyar gyermekek körében a szegénységi ráta 19,2 százalékra csökkent, ami közel három százalékpontos javulást jelent az előző évhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal kiegészítő elemzése rámutat, hogy ehhez nagymértékben hozzájárultak a családtámogatási rendszer elemei és a reálbérek növekedése.
„A szegénység elleni küzdelemben kulcsfontosságú a foglalkoztatás bővítése és a bérek emelkedése” – nyilatkozta Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a legfrissebb adatok kapcsán. Hozzátette, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése különösen az alacsonyabb jövedelmű csoportok helyzetén javított.
A határon túli magyar közösségek tekintetében vegyes a kép. Romániában a szegénységi ráta még mindig 23,4 százalék körül mozog, de a székelyföldi megyékben valamivel kedvezőbb a helyzet. Szlovákiában a magyar lakta déli járások adatai nagyjából az országos 14,6 százalékos átlagnak felelnek meg, míg Szerbiában és Ukrajnában jóval magasabb értékekkel találkozhatunk.
Az Európai Bizottság társadalmi felzárkóztatásért felelős részlege szerint Magyarország az utóbbi években jelentős előrelépést tett, de további kihívást jelent az egyes régiók közötti különbségek csökkentése. A kedvező tendencia ellenére az északkeleti országrészben és egyes vidéki területeken továbbra is átlag feletti a szegénységi ráta.
A szociális szféra szakértői hangsúlyozzák, hogy a javuló statisztikák mögött egyéni sorsok húzódnak. A szegénységből való kilábalás kulcsa a stabil munkahely mellett az oktatáshoz és az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. A következő években ezért kiemelten fontos lesz a vidéki területek fejlesztése és a társadalmi mobilitás erősítése, hogy a kedvező tendencia valamennyi társadalmi csoport esetében folytatódhasson.
