A szélenergia-fejlesztések társadalmi támogatása magas, mégis kevés beruházás valósul meg Magyarországon – ezt állapította meg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) friss tanulmánya. A kutatás szerint a lakosság 70-80 százaléka támogatja a megújuló energiaforrások használatát, mégis jelentős az ellenállás a konkrét projekteknél.
Az eredmények rávilágítanak a szélenergia paradoxonára: miközben elvben széleskörű a társadalmi támogatás, a megvalósulás szintjén súlyos bizalmatlanság és ellenállás tapasztalható. A szakemberek több mint 2000 ember bevonásával végzett kérdőíves felmérést és mélyinterjúkat készítettek döntéshozókkal, szakértőkkel. A kutatás feltárta, hogy a sikeres projektek kulcsa a megfelelő közösségi bevonás és a párbeszéd.
„Az energiaátmenet nem csupán technológiai és gazdasági kérdés, hanem alapvetően társadalmi folyamat is” – fogalmazott Király Gábor, a kutatócsoport vezetője. A felmérésből kiderült, hogy a lakosság bizalmatlan az energetikai beruházásokkal szemben, különösen, ha nem látják tisztán annak előnyeit, hatásait. Az emberek attól tartanak, hogy a beruházások elsősorban gazdasági érdekeket szolgálnak, míg a helyi közösségek viselik a környezeti és társadalmi terheket.
A kutatás rávilágított a bevonás hiányosságaira is: a közösségi konzultációk gyakran formálisak, az érintettek valódi beleszólási lehetőség nélkül szembesülnek a már eldöntött tervekkel. A sikeres projekteknél ugyanakkor a helyiek bevonása, a folyamatos kommunikáció és az észlelhető helyi előnyök jelentősen csökkentették az ellenállást.
A szakértők szerint a szélenergia-beruházások akkor számíthatnak szélesebb társadalmi elfogadottságra, ha a tervezési fázistól kezdve bevonják a helyi közösségeket, átláthatóvá teszik a folyamatokat és biztosítják a hasznok méltányos elosztását. A KRTK ajánlásai között szerepel a kötelező közösségi konzultáció és a helyi fejlesztési alapok létrehozása a bevételekből.
