A magyar kormány jelentősen szűkítette a szélerőművek telepítésének lehetőségeit: 197 járásból mindössze nyolcban lesz engedélyezett 2025-től ilyen beruházások indítása. Az Agrárminisztérium rendelete szerint csak az ország területének alig 5,6 százalékán telepíthetők szélerőművek, ami komoly aggályokat vetett fel környezetvédelmi szakértők körében.
A WWF Magyarország elemzése rámutat, hogy a szabályozás indokolatlanul korlátozó. A nyolc járásból öt Vas vármegyében található: Celldömölki, Körmendi, Sárvári, Szentgotthárdi és Vasvári járások. Emellett a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kapuvári és Téti járások, valamint a Veszprém vármegyei Pápai járás került a listára. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a rendelet célja, hogy „rendezze a szélenergia-beruházások helyzetét”, miután a 2016 óta fennálló korábbi teljes tilalmat idén májusban feloldották.
A korlátozásokat a minisztérium természetvédelmi és településképvédelmi okokkal indokolja, valamint azzal, hogy biztosítani kell a megfelelő távolságot a lakott területektől. Energetikai szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország így önként mond le a megújuló energiaforrások egyik legköltséghatékonyabb formájáról. Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábban arról beszélt, hogy „akár 1000 MW kapacitás is létesülhet” a következő években, de a most kijelölt területek szakértők szerint ennek csak töredékét teszik lehetővé.
A hazai szélerőműpark jelenleg 323 MW kapacitással rendelkezik, ami 2010 óta gyakorlatilag nem bővült. Közben Ausztriában már 3500 MW, Romániában pedig 3000 MW fölötti a szélenergia-kapacitás. A WWF Magyarország szerint a szélerőművek telepítésére alkalmas területek indokolatlan korlátozása nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is hátrányos lehet az ország számára. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a tiszta energiaforrások fejlesztésének akadályozása ellentétes az EU klímacéljaival is.
