39,34 milliárd euróra nőtt Szerbia államadóssága tavaly év végén, jelentette nemrég a Pénzügyminisztérium. Ez a 2022-es adatokhoz képest 4 milliárd eurós emelkedést jelent. Mit jelent ez a vajdasági magyar családok számára a mindennapokban, és milyen hatással lehet a régió gazdaságára?
A hivatalos adatok szerint az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 51,7 százalékát teszi ki, ami még mindig alatta marad a maastrichti kritériumok által meghatározott 60 százalékos küszöbnek. Ez fontos, mert az ország EU-csatlakozási törekvései szempontjából kedvező jelzés. A növekedés elsősorban a kormány infrastrukturális beruházásaiból és az energiaválság kezeléséből adódott, amit a minisztérium „indokolt adósságnövekedésnek” minősített. A lakosság életére gyakorolt közvetlen hatása több területen érezhető.
Az adósságszolgálat emelkedő költségei korlátozhatják a szociális kiadásokat és a közszolgáltatásokra fordítható összegeket. Subotica/Szabadka és más vajdasági városok önkormányzatai már most óvatosabban tervezik a helyi fejlesztéseket. A kisebbségi intézményeket támogató programok finanszírozása is bizonytalanabbá válhat, különösen az oktatási és kulturális területeken.
Pozitív oldalról nézve, az infrastrukturális beruházásokból származó adósság hosszú távon javíthatja a régió közlekedési kapcsolatait és gazdasági lehetőségeit. A Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése és más regionális projektek munkalehetőségeket teremthetnek és javíthatják a határon átnyúló gazdasági együttműködést.
Mit tehetnek a vajdasági magyar családok ebben a helyzetben? Érdemes felkészülni az esetleges díjemelkedésekre a közszolgáltatások területén. A családi költségvetés tervezésénél számoljanak inflációs nyomással, amely az államadósság közvetett hatásaként jelentkezhet. Akik vállalkozást működtetnek, számíthatnak arra, hogy az állami megrendelések időszakosan csökkenhetnek, ezért érdemes diverzifikálni az ügyfélkört. A pénzügyi tartalékok képzése és a kiadások tudatosabb tervezése segíthet átvészelni az esetleges gazdasági hullámvölgyeket.
Az államadósság alakulását érdemes figyelemmel kísérni a továbbiakban is, különösen a költségvetési viták és gazdaságpolitikai döntések idején, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a kisebbségi közösségeket érintő támogatásokat.
