A szerbiai hóviharok kezelésének rendszere várhatóan 2025-ben jelentős fejlesztéseken megy keresztül a vajdasági magyar közösségek számára is. Miután Nebojša Glisić infrastrukturális miniszter nemrégiben kijelentette, hogy „Szerbia gyorsabban kezeli a hó okozta problémákat mint az európai országok”, fontos megvizsgálni, mit jelent ez a gyakorlatban a Vajdaságban élő magyarok mindennapjaira nézve, különös tekintettel a kisebb településekre.
A tervezett fejlesztések középpontjában a gyorsabb reagálás és a hatékonyabb kommunikáció áll. A vajdasági magyar többségű települések – köztük Szabadka, Zenta, Magyarkanizsa és Ada – polgármesterei megerősítették, hogy új hókotrók és jégmentesítő berendezések érkeznek a településekre. „A kisebb falvak sem maradnak ki a fejlesztésből, hiszen éppen ezek a területek a legsebezhetőbbek szélsőséges időjárás esetén” – nyilatkozta Kovács István, a Vajdasági Magyar Szövetség önkormányzati szakértője. A fejlesztés részeként többnyelvű, magyar nyelven is elérhető riasztási rendszer is kiépül, amely SMS-ben és mobilalkalmazáson keresztül tájékoztatja a lakosságot.
A gyakorlati lépések között szerepel, hogy a hóvihar idején a lakosok a 19820-as telefonszámon kérhetnek segítséget, amely magyarul is elérhető lesz. A rendszer összekapcsolódik a határon átnyúló segítségnyújtással is, ami különösen fontos a határ menti régiókban. Az időjárási vészhelyzet esetén a lakosoknak érdemes lesz előre feltölteni az alapvető élelmiszer- és gyógyszerkészleteiket, különösen az időseknek és a krónikus betegeknek. A helyi önkormányzatok tájékoztatása szerint minden 65 év feletti, egyedül élő személy felkerül egy nyilvántartásba, amelynek köszönhetően vészhelyzetben prioritást élveznek a segítségnyújtásnál.
A hatékony hóhelyzet-kezelés nem csak közlekedési kérdés – hangsúlyozzák a szakértők. Az iskolabezárásokról, egészségügyi ellátás módosulásáról is gyorsabban érkezik majd információ. A vajdasági magyarok számára ez azt jelenti, hogy a 2025-ös téli időszaktól kezdve átláthatóbb és hatékonyabb segítségnyújtásra számíthatnak, miközben a kisebbségi nyelvi jogok is érvényesülnek a kríziskommunikációban.
