A VSquare oknyomozó portál újabb lehallgatott telefonbeszélgetéseket hozott nyilvánosságra Szijjártó Péter külügyminiszter és orosz tisztviselők között, amelyek 2023 és 2025 között készültek. Az anyagok szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter külön felhívta magyar kollégáját, hogy segítsen leszedetni egy orosz oligarcha húgát a szankciós listáról. A beszélgetések tartalma azt sugallja, hogy a magyar diplomácia az uniós szankciós politika háttérben történő befolyásolásában működött közre.
A VSquare, a FRONTSTORY, a Delfi Estonia, a The Insider és a János Kuciak Vizsgálati Központ által alkotott újságírói konzorcium több hívásrekord átiratát és hangfelvételét hitelesítette. Az anyagokban Szijjártó nemcsak Lavrovval, hanem más orosz tisztviselőkkel is beszélt, köztük az energiaügyi miniszterhelyettessel. Az egyik beszélgetésben a magyar külügyminiszter állítólag megígérte, mindent megtesz bizonyos szankciós csomagok visszavonásáért. A konzorcium szerint az anyagok egyértelmű bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy Oroszország titokban Magyarország és Szlovákia mögött áll az uniós szankciók megakadályozására irányuló erőfeszítésekben. Ez komoly kérdéseket vet fel a magyar kormány EU-n belüli lojalitásáról és a szankciós politika során tanúsított magatartásáról.
Egy 2024. augusztus 30-án rögzített beszélgetés szerint Szijjártó gépe éppen hazaért Szentpétervárról Budapestre, amikor Lavrov felhívta. Az orosz külügyminiszter azzal kezdte, hogy az orosz média visszhangozta a magyar kolléga szentpétervári kijelentéseit. „Valami rosszat mondtam?” – kérdezte erre ideges hangon Szijjártó a VSquare szerint. Lavrov megnyugtatta, hogy szó sincs erről, csak azt emelték ki, hogy a magyar miniszter pragmatikusan képviseli hazája érdekeit. Ezután közölte a hívás valódi okát: segítséget kért egy oligarcha családtagjának szankciós listáról való lekerülésében. A beszélgetések tartalmazzák azt is, ahogy közösen bírálták európai politikusokat.
Az ügynek komoly következményei lehetnek Magyarország uniós kapcsolataira, különösen a közös kül- és biztonságpolitikai döntéshozatalban. A feltárt anyagok hitelessége egyelőre vitatott, a Külügyminisztérium hivatalos állásfoglalása egyelőre nem ismert. Szakértők szerint ha az információk igazolódnak, az súlyos bizalmi válságot okozhat. Érdemes figyelni a magyar és európai politikai reakciókat, valamint a Külügyminisztérium várható válaszát az ügyben.
