Magyarország energiabiztonsága továbbra is elválaszthatatlan marad az orosz forrásoktól legalább 2025-ig – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai nyilatkozatában. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy bár a kormány folyamatosan dolgozik az energiaforrások diverzifikálásán, a jelenlegi infrastrukturális adottságok miatt az orosz import kiváltása rövid távon nem lehetséges. Az Eurostat adatai szerint Magyarország földgázimportjának mintegy 85 százaléka származik jelenleg orosz forrásból.
A külügyminiszter részletesen ismertette a helyzetet: „Az energiabiztonságunk szempontjából Oroszország megkerülhetetlen partner marad a következő években. A fizikai realitások egyszerűek: Közép-Európában hiányzik a megfelelő alternatív infrastruktúra.” Szijjártó kiemelte, hogy a folyamatban lévő energetikai beruházások, köztük a horvátországi LNG-terminál kapacitásbővítése és a román fekete-tengeri gázmezők kiaknázása csak középtávon hozhat érdemi változást. A kormány álláspontja szerint ezek a fejlesztések 2025 után kezdhetik meg az orosz függőség fokozatos csökkentését, de teljes kiváltást nem jelentenek.
A diverzifikációs törekvések részeként Magyarország tárgyalásokat folytat Azerbajdzsánnal és Törökországgal is további energiaforrások biztosítása érdekében. Az MVM adatai szerint az elmúlt évben már történt előrelépés: az áramtermelésben a nukleáris energia részaránya emelkedett, elérve a 46 százalékot. „Minden ország más-más helyzetben van, mi a realitásokat vesszük figyelembe, és nem vagyunk hajlandók ideológiai alapon veszélybe sodorni az energiaellátásunkat” – fogalmazott a miniszter.
Az energiafüggőség kérdése különösen fontos a határokon túli magyar közösségek számára is, hiszen az energiaárak alakulása közvetlenül befolyásolja a gazdasági kapcsolatokat. A jövőben érdemes figyelemmel kísérni a regionális energetikai fejlesztéseket, amelyek hosszabb távon hozzájárulhatnak a rugalmasabb energiaellátáshoz és az árak stabilizálásához a Kárpát-medencében.
