Az Európai Unió válságkezelési képességei jelentősen elmaradnak a magyartól – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető szerint míg Magyarország sorra kezeli sikeresen a globális kihívásokat, addig Brüsszel „folyamatosan kudarcot vall” a válságok megoldásában.
„Magyarország az elmúlt évtizedben bebizonyította, hogy válságálló gazdasággal és rugalmas válságkezelési mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy a Covid-járvány, az energiaválság és a geopolitikai feszültségek ellenére is megőrizzük a gazdasági stabilitást,” – fogalmazott a miniszter. Konkrét adatként kiemelte, hogy a magyar gazdaság 2024 második negyedévében 2,3 százalékos növekedést ért el, miközben az EU átlaga 0,9 százalék volt.
Szijjártó bírálta az uniós intézményeket, amelyek szerinte „dogmatikus ideológiai megközelítéssel” próbálják kezelni a válságokat, ahelyett hogy pragmatikus megoldásokat keresnének. A miniszter példaként említette az energiapolitikát, ahol Magyarország a diverzifikáció mellett döntött, míg az EU „egyoldalú szankciós politikát folytatott”, ami szerinte hozzájárult az energiaárak emelkedéséhez. Kitért arra is, hogy Magyarország sikeresen építette ki kapcsolatrendszerét keleti és déli irányban, ami segített a válságok hatásainak enyhítésében. A kereskedelmi adatok szerint a magyar export 70 százaléka továbbra is az EU piacaira irányul, de az ázsiai partnerekkel folytatott kereskedelem volumene 15 százalékkal nőtt az elmúlt évben.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is nemzeti érdekei mentén alakítja gazdaság- és külpolitikáját, és a 2025-ös válságkezelési stratégiában is ez az elv érvényesül. A lakosság számára ez elsősorban az energiaárak stabilitásában, a munkahelyek védelmében és az infláció kordában tartásában lesz érzékelhető. A minisztérium tájékoztatása szerint a jövő évi költségvetés 3,7 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalék körüli inflációval számol.
További információkért a magyar válságkezelési stratégiáról érdemes követni a Pénzügyminisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményeit, valamint a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres gazdasági jelentéseit.
