A magyar női kézilabda-válogatott tapasztalt kapusa, Szikora Melinda a nyáron befejezi aktív pályafutását. A 33 éves játékos nemrég jelentette be döntését, amely felszabadultságot hozott számára hosszú hónapok töprengése után. Szikora pályafutása során háromszor szenvedett súlyos keresztszalag-sérülést, mindig akkor, amikor csúcsformában játszott. A kapuban zajos és harcos sportoló civil életben nyugodt személyiség, aki most azt vallja: úgy szeretne visszavonulni, hogy ne a sérüléseiről, hanem szép teljesítményéről emlékezzenek rá.
A döntés hosszú érlelődés eredménye volt. Szikora már tavaly, a dortmundi szerződése aláírásakor érezte, ez lehet utolsó éve. Mint elmondta, a szezon eleji apró sérülésekkel nem tudott már úgy megbirkózni, mint korábban, testének jelzései figyelmeztették, itt az ideje pihenésnek. A visszavonulás gondolata egy-két hónapja érlelődött benne intenzíven, majd a nyilvános bejelentés után hatalmas megkönnyebbülést érzett. Csak szűk baráti köre és családja tudott terveiről, a nyilvánosság előtti kimondás azonban valódi felszabadultságot hozott számára.
A kapus pályafutása egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Kezdetben mezőnyjátékosként élvezte a kézilabdát, a kapuban állást nem szerette különösebben. Egy sérülés azonban mindent megváltoztatott, és végül kapusként került be a magyar válogatottba. A pályán két arca van: míg civil életben csendes, visszafogott ember, addig védés közben kiabál, ugrál, és nagy védéseknél simán beleordít az ellenfél arcába. Ez a másik énje segítette át karrierje legnehezebb időszakain, a három súlyos térdsérülésen is.
Most, hogy kimondta visszavonulási szándékát, végre teljesen a jelenlegi szezonra tud koncentrálni, anélkül hogy állandóan jövőjével foglalkozna. Senki nem kérdezi többé, hol védene következő idényben. Szikora Melinda számára ez a szabadság jelenti a méltó búcsút a magyar kézilabdától, amelynek évtizedeken át meghatározó alakja volt.
