A szlovák kormány által tervezett 2026-os konszolidációs csomag jelentős hatással lesz Dél-Szlovákia lakosságára is. A Pénzügyminisztérium által kidolgozott intézkedések alapján egyes társadalmi csoportok akár havi 1056 eurós veszteséget is elkönyvelhetnek a következő években. A takarékossági intézkedések célja a költségvetési hiány csökkentése, amely különösen a Dunaszerdahelyi és Komáromi járás magyar lakosságát érintheti súlyosan.
Az Új Szó által megszerzett információk szerint a legnagyobb veszteségek a vállalkozókat, a munkavállalókat és a nyugdíjasokat érintik. A vállalkozók esetében a járulékok emelkedése, az átalányadózási lehetőségek szűkítése és az adókedvezmények csökkentése jelenti a legnagyobb terhet. A dél-szlovákiai magyar vállalkozók közül sokan működnek a mezőgazdaságban és a szolgáltatószektorban, ahol az áfaemelés és a szociális hozzájárulás növekedése tovább ronthatja a versenyképességüket.
A munkavállalók esetében a 13. és 14. havi fizetések kedvezményes adózásának megszüntetése, valamint a munkába járási támogatások csökkentése jelent érezhető bevételkiesést. „A konszolidációs csomag jelentősen befolyásolja a határ menti régiók gazdasági helyzetét, ahol sok magyar munkavállaló ingázik Magyarországra” – nyilatkozta Varga János, a Dél-szlovákiai Gazdasági Kamara képviselője. Az intézkedések különösen érzékenyen érinthetik a Párkány-Esztergom, valamint a Komárom-Komárno közötti ingázó munkavállalókat.
A nyugdíjasokat is hátrányosan érinti a konszolidációs csomag. A nyugdíjkorhatár folyamatos emelése, a 13. nyugdíj feltételeinek szigorítása, valamint az inflációkövető nyugdíjemelés átmeneti felfüggesztése jelentős életszínvonal-csökkenést okozhat. A kormányzati tervek szerint a nyugdíjrendszer átalakítása a fenntarthatóságot szolgálja, de a gyakorlatban sok idős ember kerülhet nehéz helyzetbe, különösen a kisebb településeken élő magyar közösségekben.
A megszorítások érintik a helyi önkormányzatokat is, amelyek kevesebb forrást kapnak majd az állami költségvetésből. Ez különösen a magyar többségű települések esetében jelent problémát, hiszen számos községben már most is forráshiánnyal küzdenek. A városi és községi hivatalok szolgáltatásainak szűkítése, a kulturális támogatások csökkentése és a helyi infrastruktúra-fejlesztések elhalasztása mind részei a várható következményeknek.
A társadalmi csoportok közötti különbségek növekedhetnek, és a dél-szlovákiai régiókban ez különösen érzékeny kérdés. A magyar közösség számára fontos lesz a határ menti gazdasági együttműködések erősítése és a helyi gazdaság ellenállóképességének növelése, hogy enyhíteni tudják a megszorítások hatásait. Az érintetteknek érdemes tájékozódniuk az önkormányzatoknál és a szakmai szervezeteknél a változásokról és a lehetséges támogatási formákról.
