A filmvilág szomorú híre: 68 éves korában elhunyt Tarr Béla, a magyar filmművészet nemzetközileg elismert alakja. A rendező február 16-án hunyt el Budapesten, hosszú betegség után. Életműve meghatározó nyomot hagyott nemcsak a magyar, de az egyetemes filmtörténetben is – munkásságát olyan alkotások fémjelzik, mint a „Sátántangó” vagy „A torinói ló”.
Tarr Béla 1955-ben született Pécsett, és már fiatalon elkezdett filmezéssel foglalkozni. Pályafutása során fokozatosan alakította ki jellegzetes stílusát, amelyet a hosszú beállítások, a fekete-fehér képi világ és a lassú, meditatív tempó jellemzett. A rendező különösen a társadalom peremére szorult emberek sorsát ábrázolta mély érzékenységgel. „A film nem játék, hanem felelősség. Meg kell mutatni az emberek valódi arcát, függetlenül attól, hogy ez kényelmes-e vagy sem” – nyilatkozta egykor a Magyar Filmintézetnek.
Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a Berlinale, a cannes-i és a velencei filmfesztivál is rendszeresen bemutatta alkotásait. A „Sátántangó” (1994) hét és fél órás játékidejével és kivételes képi világával a filmtörténet egyik remekművévé vált. Utolsó nagyjátékfilmje, „A torinói ló” (2011) elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Zsűri Nagydíját. Ezután bejelentette visszavonulását a filmkészítéstől. 2012-ben megalapította a Tarr Béla Filmiskolát, ahol tudását a következő generációnak adta át.
Halálhíre mély megrendülést váltott ki a magyar és nemzetközi filmszakmában egyaránt. Schilling Árpád rendező úgy fogalmazott: „Tarr Béla nem egyszerűen filmeket készített, hanem ablakot nyitott a magyar lélekre – művészete révén a világon mindenhol megértették, mit jelent a kelet-európai ember sajátos melankóliája.” A rendező munkássága tovább él nemcsak filmjeiben, de azokban a fiatal alkotókban is, akikre hatással volt. Műveit rendszeresen vetítik filmművészeti egyetemeken, retrospektív vetítéssorozatokon világszerte.
Tarr Béla örökségét a Magyar Filmarchívum és a Budapesti Metropolisz Filmiskola őrzi. Az érdeklődők a filmjeit több hazai filmgyűjteményben, valamint a nagyobb online filmtárakban is megtekinthetik. A Filmarchívum tervezi, hogy 2024 végén átfogó kiállítással és retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a rendező emléke előtt.
