Az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként az Európai Unió jelentős forrásokat biztosít a távhőrendszerek korszerűsítésére, ám Magyarország önkormányzatai egyre nehezebb helyzetbe kerülnek ezek kihasználásában. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) keretében 2025-ben mintegy 65 milliárd forint áll rendelkezésre távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, de a helyi költségvetési megszorítások miatt az önrész előteremtése komoly akadályt jelent.
A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége szerint az ország 93 távhőszolgáltató vállalatának több mint fele nem tud pályázni a rendelkezésre álló EU-s forrásokra, mivel nem képesek biztosítani a szükséges 30%-os önrészt. „A jelenlegi gazdasági környezetben az önkormányzatok többsége nem engedheti meg magának ezt a beruházást, pedig ezek a fejlesztések hosszú távon energiahatékonyságot és költségcsökkentést eredményeznének” – nyilatkozta Orbán Tibor, a szövetség elnöke.
A probléma különösen súlyos a kisebb városokban, ahol a távhőszolgáltatók gyakran elavult, akár 40-50 éves technológiával működnek. Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint a magyarországi távhőrendszerek hővesztesége átlagosan 15-20%, míg a modern rendszereknél ez az érték 5% alatt van. A korszerűsítés nemcsak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében játszana kulcsszerepet, hanem a fogyasztói díjak mérséklésében is.
A határon túli magyar közösségekkel rendelkező országokban, például Romániában és Szlovákiában hasonló kihívásokkal küzdenek a távhőszolgáltatók, de több sikeres példát látunk az EU-s források kihasználására. Kolozsváron például 2023-ban kezdődött egy 70 millió eurós geotermikus energiára épülő távhőfejlesztés, ami a város energiaszükségletének jelentős részét fedezi majd.
A szakértők szerint a magyar önkormányzatoknak sürgősen alternatív finanszírozási modelleket kellene találniuk, beleértve a köz- és magánszféra együttműködését vagy a kedvezményes hitelkonstrukciókat. A lakosok számára a modernizáció nélkül továbbra is magasabbak maradnak a fűtési költségek, miközben a környezeti terhelés sem csökken. Az önkormányzatok és távhőszolgáltatók számára 2025 első negyedévében nyílnak meg az új pályázati lehetőségek, addig kellene megoldást találni a finanszírozási problémákra.
