A téli napforduló december 21-én, ma 22:21-kor veszi kezdetét, amivel hivatalosan is beköszönt a tél az északi féltekén. Ez az év legrövidebb napja – Magyarországon és a Kárpát-medencében mindössze 8 óra 30 perc körüli nappali világossággal számolhatunk. A Földünk északi féltekéje ilyenkor dől a legtávolabb a Naptól, ami különleges csillagászati jelenséget eredményez.
A téli napforduló napján a Nap a legalacsonyabb pályán halad az égen, és a leghosszabb éjszakát hozza el számunkra. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint ez az időpont jelzi a csillagászati tél kezdetét, bár a meteorológiai tél már december 1-jével elkezdődött. A jó hír az, hogy mától kezdve fokozatosan hosszabbodni kezdenek a nappalok – először csak percekkel, majd januárra már napi 1-2 perccel több világosságra számíthatunk.
A napfordulónak fontos kulturális jelentősége is van a magyar hagyományokban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint a téli napfordulóhoz számos néphagyomány kapcsolódik, köztük a Luca-napi szokások és a karácsonyi ünnepkör kezdete. „A napforduló után a nappalok hosszabbodása ősi idők óta a fény és az újjászületés szimbóluma volt” – nyilatkozta Dr. Nagy Gábor, néprajzkutató a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének munkatársa.
Bár a nappalok mostantól hosszabbodni kezdenek, a leghidegebb időszak csak ezután jön. A hideg levegő felgyülemlése miatt a téli hónapok leghidegebb időszaka jellemzően január közepétől február közepéig tart. Érdemes követni a meteorológiai előrejelzéseket, különösen azoknak, akik határon túli utazást terveznek a téli ünnepek alatt, hiszen a Kárpát-medence különböző területein eltérőek lehetnek az időjárási viszonyok.
