Megdöbbentő terveket találtak kutatók a csehszlovák archívumokban: egy eddig kevéssé ismert, 1921-ben készült programterv radikálisan át kívánta rajzolni a magyar határokat. A trianoni békeszerződés után született dokumentum Csehszlovákia déli határainak jelentős módosítását és magyarok tömeges kitelepítését szorgalmazta, amelynek célja egy „biztonságosabb” és etnikai szempontból „homogénebb” határrégió létrehozása volt.
A Szlovák Nemzeti Levéltár anyagaiból előkerült dokumentumokat a Nemzeti Emlékezet Intézet kutatói elemezték. A tervek szerint az új határ jóval délebbre húzódott volna, akár 20-30 kilométerrel is beljebb tolva a demarkációs vonalat Magyarország rovására. Ez a módosítás további 400-500 ezer magyart szakított volna el az anyaországtól. A terv részét képezte az érintett területek lakosságának „átrendezése” is, ami gyakorlatilag a magyar lakosság jelentős részének kitelepítését jelentette volna.
A dokumentumok szerint a csehszlovák kormány komolyan fontolgatta ezeket a javaslatokat, és diplomatái informális tárgyalásokat is folytattak a nagyhatalmakkal a határok módosításáról. Vojtech Tuka, későbbi szlovák miniszterelnök már akkor érveltek amellett, hogy a kialakult határok nem biztosítanak megfelelő védelmet az új államnak. „Magyarország közelségét stratégiai szempontból fenyegetésként éljük meg, ezért szükséges a határok délebbre tolása” – idézi az egyik dokumentum.
A terv végül nem valósult meg, mert a nemzetközi diplomácia akkor már nem támogatta a határok újabb módosítását. „Ezek a felfedezések új megvilágításba helyezik a két világháború közötti magyar-csehszlovák kapcsolatokat, és rámutatnak, hogy a trianoni döntések után is voltak további területi aspirációk” – nyilatkozta Dr. Kovács Attila történész, a kutatás vezetője.
A most nyilvánosságra került dokumentumok fontosak az összmagyarság számára, hiszen rávilágítanak a Trianon utáni időszak kevéssé ismert aspektusaira. A kutatás eredményei hozzájárulnak a korszak mélyebb megértéséhez, és segíthetnek a közös történelmi traumák feldolgozásában is. Bővebb információ a Nemzeti Emlékezet Intézet hamarosan megjelenő tanulmánykötetében lesz olvasható.
