A Fehér Ház és a NATO főhadiszállás között intenzív egyeztetések folynak Donald Trump „Európai béke” kezdeményezéséről, amely 2025 márciusára fegyverszünetet irányoz elő az orosz-ukrán háborúban. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a tegnapi brüsszeli találkozóját követően hangsúlyozta: „Magyarország számára létfontosságú, hogy a NATO-n belül konszenzus alakuljon ki a béketerv kapcsán, hiszen a háború elhúzódása közvetlen biztonsági kockázatot jelent régiónkra.”
A Trump-adminisztráció javaslatának középpontjában egy „befagyasztott konfliktus” modell áll, amely az 1953-as koreai mintát követné. A terv ukrán területi engedményeket irányoz elő az oroszok által ellenőrzött régiókban, cserébe jelentős védelmi garanciákat biztosítana Kijevnek, valamint európai újjáépítési alapot. A kezdeményezés megosztja a NATO-t – míg a balti államok és Lengyelország ellenzik, addig Franciaország, Németország és Olaszország óvatos nyitottságot mutat. Az Európai Bizottság szakértői szerint a terv implementálása akár 5-7 évig is eltarthat, miközben biztonsági kockázatokat hordoz.
Orbán Balázs álláspontja szerint a magyar érdek egyértelmű: „A magyarok békét akarnak, a NATO-nak pedig adaptálódnia kell a változó geopolitikai helyzethez. A háború árát mi, közép-európaiak fizetjük meg a legmagasabb áron.” A politikai igazgató a Budapesten februárban rendezendő Békefórumot is megemlítette mint lehetséges platformot a Trump-kezdeményezés részleteinek tisztázására. A magyar kormány eddig is a béketárgyalások szószólója volt, most pedig lehetőséget lát a háború lezárására. Az amerikai-magyar együttműködés új fejezete komoly diplomáciai előnyt jelenthet Magyarországnak a következő években.
