Donald Trump amerikai elnök kedden élesen bírálta NATO-szövetségeseit, miután azok elutasították az iráni katonai műveletekben való részvételt. Az elnök az Ovális Irodában „nagyon ostoba hibának” nevezte a döntést, amit a Reuters hírügynökség jelentett először. Trump arra kérte a szövetségeseket, hogy segítsenek felügyelni a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajszállításának mintegy egyötöde halad át, miután Irán válaszul az amerikai-izraeli támadásokra gyakorlatilag lezárta a tankhajók előtt a stratégiai hajózási útvonalat.
„Mindenki egyetért velünk, de nem akarnak segíteni. És nekünk, az Egyesült Államoknak ezt észben kell tartanunk, mert elég megdöbbentőnek tartjuk” – fogalmazott Trump kedden. Az elnök ugyanakkor kérdésre elmondta: nem tervez megtorlást a szövetségesekkel szemben, ilyen jelenleg nincs napirenden. Több amerikai szövetséges hétfőn közölte: egyelőre nem tervez hajókat küldeni a szoros felszabadítására, ezzel gyakorlatilag elutasítva az amerikai katonai támogatásra vonatkozó felkérést. Teherán drónokkal, rakétákkal és tengeri aknákkal válaszolt az ellene irányuló támadásokra, ami komoly kihívást jelent a globális energiaellátás szempontjából. A helyzet különösen az európai országokat érinti, amelyek olajimportjának jelentős része ezen az útvonalon halad át.
Trump később Truth Social közösségi oldalán jelentette be: „Mivel ilyen nagy katonai sikereket értünk el, már nincs szükségünk, és nem is kívánjuk a NATO-országok segítségét – SOHA NEM IS VOLT!” A kijelentés váratlan fordulatot jelent, különösen annak fényében, hogy korábban éppen az elnök szólította fel a szövetségeseket a részvételre. Az Egyesült Arab Emírségek azonban érdeklődést mutat: Anwar Gargash, az ország elnökének diplomáciai tanácsadója szerint folynak a tárgyalások arról, hogy segítenének a Hormuzi-szoros biztosításában, bár hivatalos megegyezés még nem született. „Mindannyiunk felelőssége biztosítani a kereskedelem és az energia szabad áramlását” – mondta a tisztviselő.
A Hormuzi-szoros blokádja nemcsak katonai, hanem gazdasági kérdés is: az olajárak emelkedése Európában és világszerte érintheti a fogyasztókat. Magyar szempontból ez üzemanyagár-emelkedést jelenthet.
