Az új adminisztráció inkább a diplomácia és a gazdasági nyomásgyakorlás útját választja, jelentették be washingtoni források pénteken. Trump közösségi oldalán írta: „Meggyőztem magamat, hogy ne indítsunk katonai akciókat Irán ellen válaszul a rakétáikra, amelyek nem okoztak amerikai áldozatokat.”
Az elnök döntése jelentős irányváltást jelent a korábban kilátásba helyezett kemény katonai fellépéshez képest. Izraeli források szerint Netanyahu kormánya csalódott, mivel erőteljesebb választ vártak szövetségesüktől. Az iráni külügyminisztérium egyelőre nem reagált hivatalosan, de teheráni elemzők óvatosan pozitív jelként értékelik a fejleményt. A döntés hátterében szakértők szerint az amerikai katonai vezetők figyelmeztetése állhat, miszerint egy közvetlen támadás eszkalációs spirálhoz vezethetne a térségben.
A Trump-kormányzat ehelyett átfogó gazdasági szankciócsomag előkészítését jelentette be, amely az iráni olajexport teljes blokkolását és a pénzügyi rendszer további szigorítását célozza. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szerint „hatékonyabb eszközöket alkalmazunk, amelyek nem veszélyeztetik közvetlenül amerikai katonáink életét”. Az új intézkedések várhatóan érintik a Kínával és Oroszországgal folytatott iráni kereskedelmet is, ami regionális feszültségeket okozhat.
A döntés különösen érinti a Kárpát-medence magyar közösségeit, hiszen a közel-keleti konfliktusok eszkalációja globális energiaárakra és az Európai Unió gazdasági stabilitására is kihatna. A külhoni magyarság számára a regionális béke elsődleges jelentőségű, különösen az ukrajnai háború árnyékában. Magyar diplomaták hangsúlyozták: bár támogatják a határozott fellépést Irán destabilizáló tevékenységével szemben, a katonai konfrontáció elkerülése létfontosságú Közép-Európa biztonsága szempontjából.
