A közel-keleti feszültség váratlan fordulatot vett: Donald Trump amerikai elnök szerdán késő este megerősítette, hogy Izrael az Egyesült Államok és Katar tudta nélkül hajtott végre légicsapást az iráni Parsz gázmező ellen. A művelet a világ legnagyobb földgázmezőjét érte, amelyet Irán és Katar közösen használ. Trump a Truth Social közösségi platformon osztotta meg az információt, egyúttal figyelmeztetve: további eszkaláció esetén Washington közvetlenül beavatkozhat.
Az amerikai elnök közlése szerint sem Washington, sem Doha nem volt beavatva az izraeli hadműveletbe. „Az Egyesült Államok semmit sem tudott erről a konkrét támadásról, és Katar semmilyen formában nem volt érintett benne” – írta Trump. Az izraeli csapás után Irán rakétatámadást indított Katar és Szaúd-Arábia ellen. A katari Rász Laffan ipari zónát érte találat, ahol a világ cseppfolyósított földgáz-termelésének mintegy egyötöde készül. A katari QatarEnergy vállalat kiterjedt károkról és nagy tüzekről számolt be. Szaúd-Arábia ballisztikus rakétákat semmisített meg, az Egyesült Arab Emírségek pedig egy gázipari létesítményt zárt le biztonsági okokból. A támadások azonnali hatással voltak a globális energiapiacokra, mivel a térség kritikus szerepet játszik az európai és ázsiai gázellátásban.
Trump szerint Izrael „dühből” hajtotta végre a támadást, Irán pedig nem ismerve a pontos körményeket, válaszul megtámadta Katar energetikai infrastruktúráját. Az amerikai elnök egyértelművé tette: Izrael nem fog további támadásokat végrehajtani a Parsz mező ellen, kivéve, ha Irán ismét Katart célozza meg. „Hacsak Irán nem hoz olyan meggondolatlan döntést, hogy megtámad egy teljesen ártatlan országot – amely esetben az Amerikai Egyesült Államok, Izrael segítségével vagy beleegyezése nélkül, hatalmas erővel felrobbantja a teljes Dél-Pars gázmezőt” – fogalmazott Trump. Hozzátette: nem akarja jóváhagyni ezt a szintű pusztítást, mert hosszú távú következményei lennének Iránra nézve, de Katar újabb megtámadása esetén nem fog habozni. Az iráni vezetés korábban nyíltan kijelentette, hogy a térség energia-infrastruktúráját legitim célpontnak tekinti, ami további feszültséget jelent a régióban.
A helyzetkövető jelentések szerint a konfliktus közvetlen hatással lehet Európa és a közép-európai régió gázellátására is. A térségben élő magyar közösségek számára fontos figyelemmel kísérni az energiapiaci fejleményeket, amelyek befolyásolhatják a fűtési költségeket és a gazdasági helyzetet.
