Donald Trump amerikai elnök iráni hadműveletei példátlan kockázatot jelentenek a világgazdaság számára – figyelmeztet Zsiday Viktor gazdasági elemző. A Hormuzi-szoros lezárása a globális olajkínálat közel 20 százalékát érinti, ami minden korábbi energiaválságot felülmúló sokkhatást válthat ki. Az 1956–57-es szuezi válság idején is csupán 10 százalékos kiesés történt. A magyar olajkészletek közben évtizedes mélypontra süllyedtek, ami különösen kiszolgáltatottá teszi hazánkat az esetleges energiahiány esetén.
Zsiday Viktor tőkepiaci elemző szerint Trump „gigantikus pozíciót nyitott”, amelyből nem biztos, hogy ki tud lépni. Az amerikai vezetés azt várta, hogy gyors katonai nyomásra összeomlik az iráni rezsim, ám ez nem következett be. A történelem ismeri az ilyen téves kalkulációkat: Hitler 1941-ben hasonlóan ítélte meg a Szovjetuniót, Putyin pedig 2022-ben Ukrajnát. Mindkét esetben hiányzott a tartalék terv, ami katasztrofális következményekkel járt. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője, Pletser Tamás is megerősíti: minden eddigi energiaválságnál súlyosabb helyzet alakulhat ki. A napi több mint 100 millió hordós globális olajfelhasználásból 14-15 milliót érint közvetlenül a Hormuzi-szoros blokádja, ami önmagában is drasztikus áremelkedést okozhat. Az energiahordozók iránti kereslet rendkívül rugalmatlan – a fosszilis források még mindig a világgazdaság energiaigényének 80 százalékát fedezik. Zöld átmenet ide vagy oda, az olaj és a földgáz nélkülözhetetlen a szállítmányozásban, ipari folyamatokban, mezőgazdaságban és fűtésben egyaránt. A fogyasztók és vállalatok csak jelentős áremelkedés hatására hajlandók csökkenteni felhasználásukat. Még a stratégiai tartalékok felszabadítása és az arab exportútvonalak átirányítása sem kompenzálhatja teljes mértékben a kiesést.
A válság magyar vonatkozása különösen aggasztó. Hazánk olajtartalékai évtizedes mélypontra zuhantak, miközben a regionális energiabiztonság már korábban is kihívást jelentett. A kormányzati adatok szerint a jelenlegi készletek nem biztosítanak elegendő puffert hosszabb ellátási zavar esetén. A magyar gazdaság jelentős mértékben függ az import energiahordozóktól, így az áremelkedés közvetlen hatással van az infláció alakulására, a szállítási költségekre és a termelési folyamatokra. A helyzet a kárpát-medencei magyar közösségeket sem kíméli: Romániában, Szlovákiában és Szerbiában is érezhető lehet az energiaárak emelkedése, ami a megélhetési költségeket növeli.
Zsiday hangsúlyozza: a legnagyobb veszély, hogy az események már nincsenek teljes mértékben az Egyesült Államok és Izrael irányítása alatt. Senki nem tudja megmondani, meddig tart az olajembargó. Rossz esetben – amelynek valószínűsége néhány tíz százalék – komoly reálgazdasági visszaesés és tőzsdei mélyrepülés várható. A legrosszabb forgatókönyv globális recesszió és jelentős inflációs megugrás lehet, ami minden országot, így Magyarországot és a szomszédos régiók magyar közösségeit is súlyosan érintené. A lakosságnak érdemes felkészülnie az emelkedő üzemanyag- és fűtési költségekre, a vállalkozásoknak pedig a növekvő termelési kiadásokra.
A magyar kormány egyelőre nem jelentett be különleges intézkedéseket az energiabiztonság erősítésére. Érdemes figyelemmel kísérni a hivatalos közleményeket és a stratégiai tartalékok kezelésére vonatkozó döntéseket. Az energiaárak alakulása közvetlenül befolyásolja a mindennapokat – érdemes megfontolni a takarékos felhasználást és a költségvetés átgondolását.
