Az Európai Bizottság várhatóan jövő tavasszal túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel az államháztartási hiány tartósan meghaladja a GDP 3 százalékát. A Portfolio szerint különösen aggasztó, hogy a 2023-as 6,7 százalékos hiány után a 2024-es év is 4,5 százalék körüli deficittel zárulhat, ami jóval meghaladja az uniós elvárásokat.
A túlzottdeficit-eljárás indítása már a márciusi vagy áprilisi tavaszi csomagban bejelentésre kerülhet, ami súlyos következményekkel járna a magyar költségvetésre nézve. Az eljárás során Brüsszel konkrét költségvetési kiigazítási ütemtervet követelhet Magyarországtól. Az Európai Bizottság várhatóan a GDP 0,5 százalékának megfelelő strukturális egyenlegjavulást írna elő évente, ami jelentős megszorító intézkedéseket tenne szükségessé.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kormány korábbi várakozásai túlságosan optimisták voltak. Az idei évre tervezett 4,5 százalékos hiánycél is veszélyben van, és a jövő évi 3,7 százalékos cél elérése még nagyobb kihívást jelenthet. Különösen problematikus, hogy az állami beruházások visszafogása nem lesz elegendő a hiány csökkentéséhez, így további intézkedések válhatnak szükségessé.
A túlzottdeficit-eljárás komoly korlátokat jelentene a magyar gazdaságpolitikában, és akár az uniós források felfüggesztéséhez is vezethet, ha a kormány nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési egyensúly helyreállítására. Az EU pénzügyi szankciókat is kilátásba helyezhet, ami tovább súlyosbítaná a gazdasági helyzetet. A Pénzügyminisztérium egyelőre nem reagált a várható eljárással kapcsolatos hírekre.
A határon túli magyar közösségek számára különösen fontos a magyar gazdaság stabilitása, hiszen a gazdasági kapcsolatok, támogatási programok és a határokon átnyúló együttműködések jelentős részben a magyar költségvetéstől függnek. Érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, mivel a megszorító intézkedések érinthetnék a külhoni magyarok támogatására fordítható forrásokat is.
