Az Európai Parlament költségvetési szakpolitikusa szerint Magyarország gyakorlatilag lemondott az uniós kohéziós források jelentős részéről 2025-re. Siegfried Mureşan román EP-képviselő a Telexnek adott interjúban kijelentette: a magyar kormány nem teljesítette azokat az alapvető feltételeket, amelyek az EU-s támogatások feloldásához szükségesek lennének. A befagyasztott források értéke meghaladja a 6,3 milliárd eurót, amely a magyar éves GDP közel 4 százaléka.
A helyzet hátterében az Európai Bizottság által 2022-ben indított jogállamisági eljárás áll. A Bizottság megállapította, hogy Magyarország nem biztosítja megfelelően az uniós pénzek átlátható felhasználását, valamint problémák vannak a közbeszerzési eljárások, a korrupcióellenes intézkedések és a bírósági függetlenség területén is. „A magyar kormány az elmúlt két évben nem tett valódi előrelépést a szükséges reformok végrehajtásában, és most ennek következményeit látjuk,” nyilatkozta Mureşan.
A befagyasztott támogatások különösen érzékenyen érintik a határon túli magyar közösségeket is. A határon átnyúló együttműködési programok, amelyek például a Felvidéken, Erdélyben és Vajdaságban élő magyarok számára jelentettek fejlesztési lehetőségeket, szintén késedelmet szenvednek. A helyi önkormányzatok vezetői arról számoltak be, hogy több kulcsfontosságú infrastrukturális beruházást is el kellett halasztaniuk.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a források feloldásához Magyarországnak konkrét lépéseket kell tennie az igazságszolgáltatási függetlenség megerősítése, a közbeszerzési rendszer átláthatóbbá tétele és a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében. A magyar kormány ugyanakkor azt állítja, hogy teljesítette a szükséges feltételeket, és politikai nyomásgyakorlásnak tartja a források visszatartását.
A magyar állampolgárok számára a befagyasztott uniós források hiánya többek között kevesebb infrastrukturális fejlesztést, csökkenő munkahelyteremtést és lassuló gazdasági növekedést eredményezhet az elkövetkező években. Szakértők szerint a helyzet rendezéséhez a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti párbeszéd erősítésére és a jogállamisági feltételek konszenzusos értelmezésére lenne szükség.
