Az Európai Unió jogászai új módszereket dolgoznak ki Magyarország és más „renitens” tagállamok vétójogának megkerülésére, ami jelentős hatással lehet a határon túli magyar közösségekre is. A Portfolio információi szerint a Bizottság egy eddig ritkán alkalmazott jogalapra hivatkozva biztosítana uniós forrásokat Ukrajnának 2025 után is, függetlenül a magyar blokkolási kísérletektől.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 122. cikkelyét használnák fel, amely rendkívüli helyzetekben lehetővé teszi a minősített többségi döntéshozatalt, így kiiktatva az egyhangúság követelményét. Ezt a megoldást már alkalmazták a COVID-válság során, és most hasonló „jogi kreativitással” próbálnák biztosítani az Ukrajnának szánt támogatásokat. A magyar kormány álláspontja szerint ez a jogértelmezés sérti a tagállami szuverenitást és az uniós szerződéseket.
A fejlemény különösen érinti a kárpátaljai magyarságot, hiszen az Ukrajnának nyújtott támogatások és a magyar-ukrán kapcsolatok alakulása közvetlenül befolyásolja mindennapi életüket. Eközben a határon túli magyar közösségeknek szánt támogatások rendszere is bizonytalanabbá válhat, ha Magyarország és az EU közötti konfliktusok tovább mélyülnek. A Nemzetpolitikai Államtitkárság forrásai szerint a kormány továbbra is prioritásként kezeli a határon túli támogatásokat, de az uniós források körüli viták szűkíthetik a költségvetési mozgásteret.
A helyzet azt is jelzi, hogy 2025-ben tovább éleződhet a vita az EU döntéshozatali rendszeréről. A határon túli magyar szervezetek vezetői aggodalmukat fejezték ki, hogy a magyar diplomácia mozgástere szűkülhet olyan kérdésekben, ahol eddig a vétó lehetősége nyomásgyakorlási eszközt jelentett a kisebbségi jogok védelméért folytatott küzdelemben. „Attól tartunk, hogy ha gyengül Magyarország érdekérvényesítő képessége az EU-ban, az közvetlenül érintheti a kisebbségvédelmi kezdeményezéseket is” – nyilatkozta egy felvidéki magyar szervezet vezetője.
A határon túli magyarok számára érdemes figyelemmel követni mind a hazai költségvetés alakulását, mind az EU intézményi vitáit, hiszen mindkettő befolyásolja a magyar közösségek támogatási rendszerét és érdekképviseleti lehetőségeit.
