Magyarország 2025-ben akár 6,3 milliárd euró uniós támogatást veszíthet el véglegesen, ha az Európai Bizottsággal fennálló jogállamisági viták nem rendeződnek március végéig. A támogatások elvesztése nemcsak a magyarországi, hanem a határon túli magyar közösségeket is érintheti, mivel számos határokon átívelő fejlesztési program finanszírozása kerülhet veszélybe.
Az Európai Bizottság decemberi közleménye szerint a 2021-ben befagyasztott kohéziós támogatások egy része automatikusan elveszik, ha Magyarország nem teljesíti a jogállamisági feltételeket 2025 első negyedévében. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint ez 2-2,5 százalékponttal lassíthatja a gazdasági növekedést, különösen az infrastruktúra-fejlesztési és oktatási projekteknél. A forrásvesztés érzékenyen érintheti a határ menti magyar közösségeket is, mivel az Interreg és egyéb határon átnyúló együttműködési programok finanszírozása is bizonytalanná válhat.
„A kohéziós források részleges vagy teljes elvesztése jelentősen visszavetheti a felzárkózási folyamatot, különösen a határrégiók esetében, ahol a közösségi infrastruktúra fejlesztése gyakran kizárólag uniós támogatásokból valósul meg,” nyilatkozta Kovács Péter regionális fejlesztési szakértő. A kialakult helyzetben különösen érintettek lehetnek a Romániában, Szlovákiában és Szerbiában élő magyar közösségek, ahol az anyaországgal közös fejlesztési projektek kerülhetnek veszélybe.
A kormány közlése szerint intenzív tárgyalások folynak az Európai Bizottsággal a források feloldása érdekében. Az Igazságügyi Minisztérium januári közleménye szerint több jogszabályi módosítást is előkészítettek, amelyek megfelelnek a Bizottság elvárásainak. A forrásvesztés elkerülése érdekében azonban március végéig konkrét intézkedéseket kell végrehajtani az igazságszolgáltatás függetlensége és a közbeszerzési rendszer átláthatósága területén.
Az uniós források pótlására a kormány alternatív finanszírozási forrásokat keres, beleértve a keleti partnerekkel való gazdasági együttműködés erősítését és hazai költségvetési átcsoportosításokat. A határon túli magyar közösségek vezetői aggodalmuknak adtak hangot, és kérték a magyar kormányt a kérdés mielőbbi rendezésére, hogy a régiókat összekötő fejlesztési programok folytatódhassanak.
A helyzet alakulásáról és a határon túli magyar közösségeket érintő konkrét hatásokról folyamatos tájékoztatást nyújtunk. Érdemes figyelemmel kísérni a kormányzati bejelentéseket és az Európai Bizottság közleményeit az elkövetkező hetekben, mivel ezek meghatározóak lehetnek a térség fejlődési kilátásaira nézve.
