Az uniós felzárkóztatási források jelentős része veszhet el Magyarország számára 2025 decemberében, ami súlyos kockázatot jelent a 2026-os gazdasági növekedésre. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból még fel nem használt, mintegy 3000 milliárd forintnyi forrás lehívásának határideje 2025 végén lejár, ami a GDP több mint 4%-át kitevő összeg.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) legfrissebb jelentése szerint Magyarország a rendelkezésre álló uniós források csupán 83%-át hívta le eddig, ami elmarad a V4 országok 91%-os átlagától. A Pénzügyminisztérium adatai alapján a 2014-2020-as ciklus 8100 milliárd forintnyi keretéből 2023 végéig 5089 milliárd forintot sikerült ténylegesen lehívni. Ahogy Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője fogalmazott: „A forrásvesztés elkerülése rendkívüli erőfeszítéseket igényel, különösen a korábbi projektek csúszása miatt.”
A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a 2021-2027-es új ciklus forrásainak lehívása is késedelmet szenved az uniós jogállamisági eljárások miatt. Az Európai Bizottság még mindig visszatart mintegy 20 milliárd eurónyi (kb. 7500 milliárd forint) kohéziós forrást. Bár a RRF helyreállítási alap első részletét Magyarország megkapta, ez csak részben enyhíti a helyzetet.
A forrásvesztés elkerülése különösen fontos lenne a 2026-os növekedési kilátások szempontjából, amikor a költségvetési megszorítások hatása továbbra is érezhető lesz. Szakértők szerint a kormánynak a következő hónapokban prioritásként kellene kezelnie a projektek felgyorsítását és a lehívási arány javítását, különben a magyar gazdaság elveszítheti egyik legfontosabb növekedési hajtóerejét.
