A Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta Magyarország új választókerületi térképét, amely a 2026-os parlamenti választásokon lép életbe. A módosítás jelentősen átrajzolja Budapest és több megye választási térképét, ami becslések szerint akár 6-7 parlamenti mandátum sorsát is befolyásolhatja. Az átalakítás hivatalos indoka a lakosságszám-különbségek kiegyenlítése, amit az Alkotmánybíróság 2022-es határozata is szükségesnek ítélt.
A legnagyobb változások Budapestet érintik, ahol 18-ról 17-re csökken a választókerületek száma, miközben Pest megyében eggyel nő a körzetek száma. A fővárosban a II. és XII. kerület egybeolvad, míg a XIII. kerület két választókerülete egybeforr. Az átrajzolás érinti továbbá Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Vas megyét is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a változtatásokra azért volt szükség, mert egyes körzetekben akár 30 százalékos eltérések is kialakultak a választói létszámban.
A választókerületi határok módosítása közvetlenül érinti a határon túli magyar közösségeket is, hiszen befolyásolja, hogy milyen parlamenti erőviszonyok alakulhatnak ki, amelyek aztán a nemzetpolitikai döntéseket is meghatározzák. Az elemzők egy része szerint az átrajzolás a kormánypártoknak kedvez, mások azonban rámutatnak, hogy a demográfiai változások és a választói viselkedés átalakulása miatt nehéz megjósolni a tényleges hatásokat.
A változások gyakorlati következménye, hogy sok választópolgár 2026-ban már más körzetben, esetleg más jelöltekre szavazhat, mint korábban. Érdemes lesz a 2026-os választások előtt ellenőrizni a Nemzeti Választási Iroda honlapján, hogy pontosan melyik választókerülethez tartozik a lakóhelyünk, hiszen ez alapján dől el, hogy melyik egyéni képviselőjelöltre adhatjuk le voksunkat.
