A világ lakosságának közel egynegyede már metropoliszokban él az ENSZ legfrissebb városi népességről szóló felmérése szerint. A globális urbanizáció mértéke 2023-ra elérte az 56%-ot, ami 4,4 milliárd városlakót jelent. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának (UN DESA) adatai alapján jelenleg 37 olyan városagglomeráció létezik, ahol legalább 10 millió ember él.
A legnagyobb metropolisz továbbra is a Tokió-Jokohama térség, ahol 37,2 millióan élnek, ezt követi a Kína központi részén található Csungking agglomeráció 32,8 millió lakossal. Delhi (India) a harmadik 32,2 millió fővel, míg Sanghaj (Kína) 28,6 millióval a negyedik helyen áll. Az előrejelzések szerint 2030-ra már 43 metropolisz lakossága haladhatja meg a 10 milliós küszöböt. Az urbanizáció üteme különösen Ázsiában és Afrikában gyorsul – itt naponta akár 200 ezer új városlakó is megjelenhet.
Az ENSZ szakértői szerint a városi népességnövekedés súlyos kihívásokat jelent az infrastruktúra, a közszolgáltatások és a környezetvédelem területén. „A fenntartható városfejlesztés immár nem opció, hanem szükségszerűség” – nyilatkozta Li Junhua, az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek főtitkárhelyettese. Megjegyezte, hogy a városok adják a globális GDP 80%-át, ugyanakkor a szén-dioxid-kibocsátás 70%-áért is felelősek.
A Kárpát-medencei magyar közösségek szempontjából fontos látni, hogy Budapest és vonzáskörzete 2,8 millió lakosával Európában a 16. legnagyobb városi térségnek számít, megelőzve Bukarestet (2,1 millió) és Pozsonyt (0,7 millió). A magyar diaszpóra által is lakott környező nagyvárosok közül Bécs (2,3 millió), Kijev (3,0 millió) és Belgrád (1,4 millió) szerepel jelentősebb helyeken a listán. A városi szolgáltatások fejlesztéséhez és az életminőség javításához a nagyvárosok gyakran osztják meg egymással a bevált gyakorlatokat, amelyek a határon túli magyar közösségek számára is hasznosak lehetnek.