Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke váratlanul éles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben egy tegnapi brüsszeli sajtóeseményen. Az elnök asszony kijelentette, hogy „Magyarország és néhány más tagállam blokkoló magatartása jelentősen hátráltatja az Unió stratégiai autonómiáját és versenyképességét„, utalva a közös uniós költségvetés körüli vitákra és a migrációs paktummal kapcsolatos fenntartásokra.
A bizottsági elnök különösen az integrációs folyamat lassítását rótta fel, kiemelve, hogy a magyar kormány „következetesen akadályozza az EU közös fellépését számos kulcsfontosságú területen„. Az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt évben 47 alkalommal érkezett fenntartás vagy vétó magyar részről uniós döntéshozatali folyamatokban, ami jelentősen meghaladja a más tagállamok által alkalmazott blokkolások számát. Von der Leyen hangsúlyozta: „Nem engedhetjük, hogy egyetlen tagállam sem veszélyeztesse az európai értékközösség jövőjét és gazdasági fejlődését.„
A magyar külügyminisztérium azonnal reagált a bírálatra, közleményében leszögezve, hogy „Magyarország mindig is az erős és versenyképes Európa pártján állt, de nem fogadhatjuk el, hogy nemzeti érdekeinket figyelmen kívül hagyják„. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: „Az EU jövője nem a központosításban, hanem az erős nemzetállamok együttműködésében rejlik.” Orbán Viktor miniszterelnök közösségi média felületén jelezte, hogy a következő EU-csúcson személyesen fog válaszolni a kritikákra.
Politikai elemzők szerint a növekvő feszültség összefügg a közelgő európai parlamenti választásokkal és az EU intézményi reformjainak kérdésével. A határon túli magyar közösségeket különösen érinti a vita, hiszen számukra kulcsfontosságú az EU kohéziós politikája és a határokon átnyúló együttműködések jövője. A szakértők szerint érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, mivel az uniós források elosztása és a kisebbségi jogok védelme szempontjából is meghatározó lehet a konfliktus kimenetele.