Lengyel sajtókörökben a napokban részletes elemzés jelent meg, amely szerint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen különleges stratégiát dolgozott ki Magyarországgal kapcsolatban a következő uniós költségvetési ciklusra. A lengyel Niezależna hírportál kormányzati forrásokra hivatkozva állítja, hogy a terv a 2026-os magyar választásokat követő időszakra vonatkozik, és feltételezések szerint komoly gazdasági és politikai következményekkel járhat.
A lengyel lap információi szerint a Bizottság belső dokumentumai több forgatókönyvet vázolnak fel Magyarország esetleges „problémás viselkedésére” válaszul. Ezek között szerepel a kohéziós alapok további visszatartása, szigorúbb jogállamisági feltételek bevezetése, valamint új szankciós mechanizmusok kialakítása. „Ami Magyarországgal történik, az precedenst teremthet bármely tagállam számára, amely szembemegy a bizottsági állásponttal” – nyilatkozta a lapnak egy névtelenséget kérő lengyel kormányzati tisztviselő.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében elutasította a lengyel sajtóban megjelent állításokat. „Ezek a híresztelések minden alapot nélkülöznek és csak a Magyarország elleni politikai nyomásgyakorlás újabb eszközei” – fogalmazott a minisztérium, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is a nemzeti érdekek mentén fogja alakítani uniós politikáját. A magyar kormány emlékeztetett arra is, hogy az uniós források visszatartása már jelenleg is mintegy 20 milliárd euró értékben érinti az országot.
Az Európai Bizottság szóvivője cáfolta a lengyel lapban megjelent információkat. „A Bizottság nem dolgoz ki tagállamok ellen irányuló politikai stratégiákat. Minden tagállammal szemben ugyanazokat a szabályokat és eljárásokat alkalmazzuk” – hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve, hogy a kohéziós alapok felhasználása kizárólag a jogállamisági feltételek teljesítésétől függ.
A határon túli magyarságot érintő esetleges következmények kapcsán fontos megjegyezni, hogy a kohéziós és regionális fejlesztési alapok korlátozása hatással lehet a határon átnyúló együttműködési programokra is, amelyek jelentős forrásokat biztosítanak a szomszédos országokban élő magyar közösségek számára. Szakértők szerint érdemes figyelemmel kísérni az uniós intézmények hivatalos közleményeit, és fenntartásokkal kezelni a nem megerősített sajtóértesüléseket.
