Az elmúlt hónapokban jelentősen fokozódott a feszültség Jemenben és a Vörös-tenger térségében. A húszi lázadók több mint 50 kereskedelmi hajót támadtak meg, komoly zavart okozva a globális szállítmányozásban. Az ENSZ adatai szerint a támadások következtében a Szuezi-csatornán áthaladó forgalom 90 százalékkal csökkent december óta, ami jelentős hatással van a világkereskedelemre.
A konfliktus eszkalációja mögött összetett geopolitikai érdekek húzódnak. A húszi lázadók Irán támogatásával folytatják a harcot, míg a jemeni kormányerőket Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek segítik. „A jemeni helyzet már nem pusztán polgárháború, hanem regionális proxy-konfliktussá alakult át” – nyilatkozta Abdullah Al-Hadhrami, jemeni biztonságpolitikai szakértő. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokkal válaszolt a húszi támadásokra, ugyanakkor a katonai beavatkozás hatékonysága vitatott. Az amerikai védelmi minisztérium jelentése szerint a légicsapások ellenére a húszik képesek fenntartani a hadműveleti képességeiket.
Különösen aggasztó a humanitárius helyzet alakulása. A Világélelmezési Program szerint Jemen lakosságának 80 százaléka, mintegy 24 millió ember szorul segélyre, közülük 19 millióan súlyos élelmezési bizonytalanságban élnek. A segélyszállítmányok eljuttatása a háborús övezeten keresztül rendkívül nehéz, sok esetben lehetetlen. A konfliktus régiós kiterjedése érinti a magyar diaszpóra tagjait is, különösen az Öböl-menti országokban dolgozó magyar állampolgárokat, akiknek az Emberi Erőforrások Minisztériuma fokozott elővigyázatosságot javasol.
Az ENSZ közvetítésével zajló béketárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést. A nemzetközi közösség a humanitárius katasztrófa enyhítésére összpontosít, miközben a geopolitikai érdekellentétek továbbra is akadályozzák a tartós rendezést. Szakértők szerint a konfliktus megoldásához regionális együttműködésre és a külső szereplők konstruktív hozzáállására lenne szükség, ami a jelenlegi feszült nemzetközi környezetben különösen nehéz feladat.